49791. lajstromszámú szabadalom • Változtatható löketű gép
_ 7 — lepnek nagynyomású részéhez tartozó hornyok pedig az alacsonynyomású térrel vannak összekötve. A hornyok felületének bizonyos megbatározott arányban kell állania azon különbséghez, mely az illető hengerfölület és az utóbbi melletti hornyokkal szemben lévő szelepnyílások fölülete között fönnáll. Ha ezen arány egyenlő eggyel, azaz, ha a hornyok fölülete egyenlő az említett különbséggel, akkor, ha az excentricitás zéró, azt fogjuk tapasztalni, ho|gy a hengertest és a szelep között nyomás nem uralkodik, minek folytán tetszőlegesen nagy nyomás esetén is teljes eg|yena|úlyt érünk el. Az említett aránynak az egységtől eltérő értéket adva, a hengertestnek tetszőleges nyomását érhetjük el bármely átmérő irányában. Ha már most a (13) dobnak vagy gyűrűnek elmozigatásával a mechanizmusnak excentricitást ad!unk, akkor a normális nyomó hatásnak előbbi mértéke megmarad, de azonkívül a nyomás hozzávezetésekor, ferdeirányú visszahatás fog föllépni, melyet vagy az előbbiekre merőleges kieígészítő hornyok alkalmazásával, vagy a,z eredeti hornyok fölületének és helyzetének módosítása útján egyenlíthetünk ki. Ekként mindazon erőhatásokat, melyek a hengertest és a szelep közti berágódást okozhatnák, minden egyes excentricitás számára önműködően kiegyensúlyozhatjuk és így a hengertest tetszőleges vastagságú egyenletes olajrétegen fog a szelep körül forogni. A (11) szánok és a (13) gyűrű közti káros hatásokat a 8. és 9. ábrákban föltüntetett kényszerolajozó vagy nyomáskiegyenlítő szerkezet segélyével küszöbölhetjük ki. Ezen foganatosítási alaknál a tulajdonképeni (10) dugattyúban a kisebb {26) dugattyú van elrendezve. A kis (27) rúgó a kis dugattyút mindaddig tartja kitolt állásában, míg a nyomás annyira nem növekedett, hogy az a rúgó erejét legyőzi. A tulajdonképeni (10) dugattyúk nagyjában egyenesen vannak kifúrva és ezen furatból a (28) oldalcsatoraák vezetnek a j (29) kamrákba, melyekből a (11) szánok külfölületéhez vezető (30) csatornák ágaznak ki. Világos, hogy a nyomás növekedésekor a (30) csatornákból olaj fog kiszoríttatni és a folyadéknyomás a (11) szánt a (13) dobtól eltávolítani igyekszik, minek folytán a szán olaj rétegen fog járni, ha t. i. a hajtó fluidum, mellyel a szekrény meg van töltve, olaj. A kis (2Í6) dugatytyúra ható nyomás már most nyomban akként csökken, hogy a (2f7) rúgó működésbe jut és a (26) dugattyút elmozgatja. Ezen elmozgás folytán a (26) dugattyú a szekrényben lévő olajjal vagy más hajtó fluidummal a visszacsapó szeleppel ellátott (35) csatorna útján ismét megtelik. A hajtó fluidumnak több (2j8) csatorna útján való elosztása helyett a dugattyúfejet természetesen egyenesen is ki lehet fúrni és a furatot a (11) szánon át folytatni. A 10. és 11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál gömbszelep van alkalmazva. A (10) dugattyúk 'itt egyenesen vannak a szán külfölülete felé átfúrva és a (32) gömb számára, melyet a (33) elem biztosít a kiesés ellenében, a (31) szelepfészek van kiképezve. Világos, hogy a folyadék a (34) nyílás útján kitódulhat a szán külfölületére, de a (32) gömb rendszerint nyomban elzárja fészkét és efczel a folyadéknyomást is a szán mögött. Ekként szivárgásnélküli hatásos olajozást érünk el. A 3. ábra az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknak erőátviteli géppé való kombinációját láttatja. A jobb megférthetőség kedvéért a gép nem a- (4) válaszfalon át, hanem éppen a fölött menő síkkal való vízszintes metszetben van föltüntetve. Világos, hogy az erőátvitel céljárakívánatra két teljesen azonos gépet kombinálhatunk, azaz akár az 1., akár a 2. ábrában föltüntetett jgépet kettősen alkalmazhatjuk, amikor is azt a főf ölté telt kell kielégíteni, hogy az egyik gép motorként, a másik meg szivattyúként működjék. Ezen kombinációnál a két gép számára közösen rendezzük el a helytálló (3) szelepet úgy, hogy a folyadék az egyik gép-