49778. lajstromszámú szabadalom • Mérleg

Az (e, d) illetve az (f, 1) tengelytávolsá­gok egymással egyenlők, úgyszintén a (g) és (r) karhosszak, mely elrendezés folytán az (a) rész az (e, d) tengelyek körül föl és alá lenghet, azonban önmagával mindig pár­huzamos marad. Az (a) résznek lefelé való mozgása alkalmával a (h, a) karok (i, k) végpontjai egymáshoz képest ellenkező irány­ban mozognak el, minek folytán a köztük kifeszített (j) rúgó megfeszül. Az (a) részre különböző nagyságú terheket helyezve, kü­lönböző lesz azon mélység, melyre az (a) résznek le kell sülyednie, míg a (j) rúgó annyira megfeszül, hogy a mérlegre helye­zett teherrel egyensúlyt képes tartani. En­nek megfelelően az (n) mutató is különböző mértékben fog elfordúlni úgy, hogy az (m) skála helyes beosztása mellett az (n) mu­tató mindig a mérlegre rakott súly nagysá­gát megadja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mérleg, melynél a mérendő tárgy föl­vételére szolgáló (a) lap a (c) mérleg­állványhoz (g, r) karokkal lenghetően van erősítve, jellemezve azáltal, hogy ezen karok szögemeltyűként vannak kiképezve, melyeknek másik (h, r) végeit (j) rúgó köti össze, mely elrendezéssel eléretik, hogy az (a) lap minden egyes megter­- helésének a lapnak egy bizonyos kilen­gése és egyúttal a- szögemeltyűk (e, d) tengelyének bizonyos fokú elfordulása felel meg, mely a mérlegre helyezett tárgy súlyának megállapítására fölhasz­nálható. 2. Az 1. alatt igényelt mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy egyik szögemelő tengelyére egy (n) mutató van erősítve, mely a mérlegállványon elrendezett (m) skálán a mérendő tárgy súlyát jelzi. 3. Az 1. alatt igényelt mérleg kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szögemelő tengelye és a mutató között egy tetszés­szerinti áttétel van beiktatva, azon cél­ból, hogy ezáltal a mutató nagy elmoz­gásokat tegyen és ezáltal pontos leolva­sások legyenek lehetségesek. (1 rajzlap melléklettel,} Pallas részvénytársaság nyomdája Budapestet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom