49763. lajstromszámú szabadalom • Kombinált lejtős csöves meredek csöves kazán

lait határolják. A 8. ábra ez elrendezést elölnézetben (a mellső falazat elhagyásával) mutatja. A 7. ábra hosszmetszet a 8. ábra M, N metszetvonalai szerint a (6, 9) fölső, illetve alsó kazánok hosszmetszetével. Az 5. ábra keresztmetszet. A füstgázok először a (3) lejtő csőnyalábon húzódnak át és egyidejűleg a belső, oldalas (23) meredek csőnyalábokat fűtik. Azután a (25) túlhevítőn haladnak át és a két (16) nyíláson az oldalas (7) meredek csőnyalábokba jutnak, amelyek között pld. három a csövekkel párhuzamos * (J y huzatban (1. a 7. ábrát) vonulnak végig, mire a (18) rókatorokba távoznak el. A (6) fölsőkazánban a (31, 32, 33) válaszfalak (7. ábra) egy (34) vizteret képeznek, amelybe a (35) tápvezeték vezeti a tápvizet. E (34) tér, amely a (33) fal beállítása által változtatható, itt pld. a (7) meredek csőnyaláb két utolsó (3 y füstgázhuzata fölé esik, a két utolsó huzat csöveiben most már zárt vízkeringés keletkezik úgy, hogy a (35) vezetéken bevezetett víz az útolsó y huzatban leszáll és az erősebben fűtött ,6 huzatban fölemelkedik. A legerősebben fűtött x huzat fölött lévő (36) víztér egy külön (37) lejtőscső (7., 8. ábra) segélyével az alsó (9) vízkarorával úgy van összekötve, hogy itt is zárt vízkeringés keletkezik és a víz a (37) lejtőscsövön leszáll és az ac huzatban fűtött csöveken fölemelkedik. Az alsó kazánban a két különálló vízkeringés határán egy (38) bádogfal van beépítve, amely holt sarkak képezése által az iszap lerakódását segíti elő. A keringő víz az elkülönített (36) víztérből szükséghez képest a (32) fal (45) nyílásain a belső (23) meredek csőnyaláb áramába jut ábra). A (23) meredek csőcsoporthoz külön (39) eső csövek tartoznak, amelyek a vizet az alsó (24) vízkamarában vezetik, ahonnan a víz a (23) csövekben emelkedik föl a (40) fölső kazánban. A víz a (40) víztérből végül a (8) csőcsonkokon vagy csöveken át az (l) . főfölsőkazánban és így a (3) lejtős csőnyaláb áramába jut. Általában a rajzokon bemutatott különböző módosításokhoz, amelyek találmányunk alapeszméjét tünteti föl, a következőket jegyezzük meg. Az (1) főfolső kazán összekapcsolása a (6)mellékfölső kazánokkal, amint az a különböző rajzokon, különösen az 1., 5., 8. ábrán látható, úgy is módosítható, hogy a (6> mellékkazánok oldalt az (1) főkazánnal közvetlen széles összeköttetésben vannak úgy, hogy végeredményben csak egy főkazánunk van, amelyhez oldalt a (60) kamarák csatlakoznak. Az (1) főkazán ily módosítását mutatja sematikusan a 9. ábra keresztmetszetben. A lejtős csőnyalábok, mint már említettük, két kamarás lejtőscsőnyalábok gyanánt képezhetők ki és egy kamarával is építhetők föl és a lejtős csőnyaláb (61) csövei akkor U-alakúan térhetnek vissza. Az összes ilynemű szerkezetek ismeretesek és találmányunk tárgyánál minden további nélkül alkalmazhatók, e módosításuk pedig hozzátartozik a találmányhoz. A 10. ábra a lejtős csőnyalábok ily elrendezését hosszmetszetben mutatja. A túlhevítő szintén számos módosításnak vethető alá. A tűzvezetés is a lejtős csőnyaláboktól a meredek csőnyalábokhoz különféleképen módosítható, pld. a meredek csőnyalábban a 2. ábrán föltüntetett a p y huzatok helyett a, lángok a meredekcsőnyalábon a kazán teljes , szélességében, illetve hosszúságában átcsaphatnak. A meredek csőnyaláb elhelyezését a fölsőkazánnal szemben is lehet különbözően módosítani. A 11. ábrán mutatott elrendezésnel a lejtős csőnyaláb meghosszabbított (63> fölső kazánja hátsó részén a meredek csőnyalábnak is fölső kazán gyanánt szolgálhat. A 12. ábrán látható módosításnál a lejtős csőnyaláb fölső kazánja a meredek csőnyaláb fölsőkazánjával párhuzamos. Ebből a. két csőnyaláb egymás mögött való elrendezése következik, amint azt a 12. ábra világosan mutatja. E kombinált kazánrendszereknél a tápvíz: bevezetési módja is különbözőképen módo/