49761. lajstromszámú szabadalom • Cipők megmunkálására való gép

mellső rész találkozásánál lévő részét mun­kálja meg. Az a szögelfordulás, melyetek­kor a cipőtartó végez, a megmunkálandó cipő nagysága és alakja szerint változik. A találmány szerint kiképezett gépnél kü­lönböző nagyságú és alakú cipők is mindig megfelelően munkáltatnak meg. Amint már említtetett, az önműködő át­váltás a cipő alakjától függő helyen kez­dődik és a (122, 124) ütközőktől (7. ábra) függő helyen megy végbe. Az átváltásinak azonban a jobb és bal cipők assymmetrikus alakja folytán, azonos nagyságú és alakú cipők megmunkálásánál is különböző pon­tokon kell történnie. Hogy már most a gép segélyével ugyanazon párhoz tartozó jobb és bal cipőket is meg lehessen mun­kálni, anélkül, hogy kénytelenek volnánk a (122, 124) ütközőket különr külön beál­lítani, mindegyik ütköző két, különböző magasságokban elrendezett (a, b) résszel bír, melyek közül a mindenkori beállítás szerint vagy az egyik vagy a másik ütkö­zik a (118) vagy a (120) bütyökhöz. Ezen elrendezés célja a gépnek a jobb vagy bal cipők megmunkálásához szükséges beállítá­sát egyszerűsíteni. Ezen beállításnak gyors eszközölhetése céljából a (118, 120) büty­köknek (116) agya a (114) hüvelyre eltol­ható ari van fölillesztve úgy, hogy a (116) agynak megemelése vagy sülyesztése foly­tán a (118, 120) bütykök oly helyzetbe hozatnak, melyben azok a (122, 124) .üt­közőknek (a) vagy (b) részeivel együttmű­ködnek. Ezen beállításra a (156) lengési tengely (6. ábra) szolgál, melynek alsó vé­gére a (154) fogantyú van fölerősítve. Ezen lengési tengelynek egy excentrikus pecke a (116) agynak (7. ábra) hornyár val kapcsolódik. Világos, hogy a szerszám lényegesen eltérő alakkal (pl. hegyes,- vagy egészen széles orral) birió cipők megmunkálásánál a cipőnek egyes részeit különböző sebes­séggel munkálná meg, ha a hajtás sebes­sége állandó volna. Hogy már most a se­besség a cipő alakjának megfelelően sza­bály oztassék, oly szerkezeteket rendezünk el, melyek a (66) hengerben (2. ábra) járó (64) dugattyúnak mozgását szabályozzák. Ezen szerkezetek a hosszú, kúposán kiké­pezett (170) szelepet (15. ábra) tartalmaz­zák, mely a hengerben lévő folyadéknak beáramlási sebességét szabályozza. Ezen szelep a (172) csuklós rúd (2. ábra) és két, a gépállványban ágyazott (176) len­gési tengelyre fölerősített emeltyű útján az elcsúsztatható (180) karmantyúval áll összeköttetésben. Ezen karmantyú a (182) emeltyűhöz fekszik, mely a gépállványon kilengethetően elrendezett (184) kerettel van csuklósan összekötve. A (182) emel­tyűnek egyik vége a sebességi fok módo­sítására szolgáló (186) görbületi tárcsával érintkezik, 'mely az (52) görbületi tárcsá­nak agyán van kiképezve és így résztvesz a cipőtartónak forgásában. A (186) tárcsa akként van kiképezve, hogy, mialatt acipő^ tartó a cipőnek különböző részeit a szer­szám hatása alá hozza, a (182) emeltyű megfelelő elmozgást kap és ennek hatása alatt akként mozgatja el az említett emel­tyűket, hogy a kúpos (170) szelep kinyitta­tik, ill. elzáratik. A (170) szelepnek moz­gása a gépnek sebességi fokát akként sza­bályozza, hogy a szerszám előtt elhaladó talpszélnek minden része egyenletesen nxun­káltatik meg. A (186) görbületi tárcsa különböző alakú cipőknek megfelelően kiképezett, több rész­szel bír. A (182) emeltyű akként tolható el, hogy az ezen részek bármelyikévél mű­ködjön együtt. A (182) emeltyűt hordó (184) keret a gépállványban ágyazott (188) orsón elforgathatóan van elrendezve és a (192) fogantyúval ellátott (190) tömbbel eltol­hatóan összekötve. A (192) fogantyúnak elmozgatása útján a (184) keretet elfor­gathatjuk, amikor is a (182) emeltyűnek a (186) görbületi tárcsához viszonyított ál­lása módosul. A (190) tömböt és a (184) keretet a föllépő súrlódási ellenállás a be­állított helyzetben rögzíti. A (184) kere­tet hordó (188) orsiónak alsó vége a gép­állványba be van csavarolva. Ha a (188) orsónak recézett (194) fejét elforgatjuk, akkor a keret a (182) emeltyűvel együtt elmozog, amikor is a (174) szelepemeltyű

Next

/
Oldalképek
Tartalom