49759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálaluminatnak alumíniumrércek és alkálichloridok segélyével való gyártására folytonos üzemben, sósavnak vagy szabad klórnak egyidejű előállítása mellett

1) a konyhasónak szétbontása megfelelő mértékben történjék, valamiüt 2) az elegynek zárt edényben történő kaiéinál ásához megfelelően tartós és gazdaságos berendezés legyen létesíthető, melynek alkatrészei egyszersmind a kezelés alatt álló anyagok maró behatásának is képesek legyenek ellentállani, különösen azon magas hőfokon, amelyet a szóban forgó vegyifolyamat megkövetel. Azon célból, hogy az alkálialuminátnak közvetlenül alkálikloridból és valamely aluminiumércből való gyártása üzemszerűen és gazdaságosan megvalósítható legyen, a következőket kellett megtalálni: 1. kémiai szempontból konyhasó oxydálására, illetőleg lekötött klórjának helyettesítésére. olyan eszközt, mely erőteljesebben és gyorsabban hat a vízgőznél egyedül mindenek fölött pedig tetemesen alacsonyabb hőfokon, mint a konyhasó elgőzölgési hőfoka, sőt előnyösen még a konyhasó megolvadásának megfelelő hőfoknál is alacsonyabb hőfokon; 2) technikai szempontból pedig módot kellett találni arra, hogy a zárt edényben történő kalcinálás a direkt tüzeléssel való kalcinálással legyen helyettesíthető, úgy azonban, hogy az alkáliklorid megbontása alkalmával keletkező sósav vagy klór összegyűjthető, illetőleg kondenzálható legyen. A jelen találmány szerint ezeknek a kívánalmaknak a következő módon felelünk meg. Konyhasónak és vastartalmú bauxitnak (vörös bauxit) keverékét, melyhez még egy kevés szenet vagy más redukáló anyagot adunk, hőbehatás mellett nemcsak egyedül a vízgőz, hanem ez utóbbi, valamint kénessav és levegő, vagy pedig csakis a kénessav és levegő elegye kombinált behatásának vetjük alá. A klór helyettesítése ezen eljárásnál igen erélyesen és gyorsan következik be úgy, hogy az a kezdődő vörösizzásnak még alig megfelelő hőfoknál már kezdetét veszi. A klór ezen munkafolyamatnál vagy szabad állapotban, vagy pedig sósav alakjában válik ki, a szerint, amint vízgőz jelen van-e, vagy sem. Ugyanezen hatást érhetjük el akkor is, ha a kénes-savgáz helyett a konyhasó és bauxit keverékéhez bármely olyan anyagot adunk, melynél a hő és levegő- vagy vízgőzáram behatása alatt kénessaz fejlődik. Ilyenek némely fém-szulfátok, vagy szulfidok, (pl. vasszulfát vagy vasszulfid.) Ha a klórnak egyik vagy másik alakban való felszabadulása mértékében a kezelés alatt álló anyagot fokozatosan áthelyezzük a tüzelőcsatornának, mint erősebben fűtött szakaszaiba, mindaddig, míg végül az az élénk vörösizzásnak megfelelő hőmérsékletű szakaszhoz érkezik, a nátriumaluminát is fokozatosan mind bővebben képződik, úgy hogy mikor a kezelés folyamata véget ért és az anyag a kiürítés helyére jut, nem marad többé benne sem klorid, sem pedig más, szét nem bontott közbenső termék. Az aktív gázok e közben folytonosan fölfelé áramlanak a készülékben, hogy hatásukat folytatólagosan gyakorolhassák a kezelés alatt álló anyagokra, amelyek szintén folytatólagosan adagoltatnak friss állapotban a készülékbe. Ezen gyártási eljárásnak főjellemzője az, hogy a művelet folytonos üzemben hajtatván végre; amint az aluminát képződésének vegyi folyamata tényleg és hatékonyan megkezdődött, azonnal beszüntethetjük a kénessavnak, vagy az utóbbi fejlesztésére szolgáló anyagoknak a készülékbe való további bevezetését és folytathatjuk szakadatlanul a gyártást és nem kell egyebet tennünk, mint egyrészről a készüléket bauxit és konyhasó keverékével táplálni, más részről pedig a szükséges levegő hozzávezetéséről gondoskodni. Ha a műveletet helyessen végezzük, a készülékbe az égési gázokon kívül csak sósav vagy szabad klór fejlődik, aszerint, amint az eljárást vízgőz jelenlétében, vagy anélkül foganatosítjuk. Az üzem megindításától eltekintve, egyébként az egyik vagy másik úton fejlesztett kénessavnak teljes mennyisége megmarad a kezelés folyamata alatt a készülék belsejében, mely váltakozva a jobban fűtött szakaszoktól a kevésbé fűtött szakaszokhoz