49757. lajstromszámú szabadalom • Készülék nitrogénnek és oxygénnek különválasztására gázelegyekből, pl. légköri levegőből

alsó részébe, a (9) tartányba vezeti. Ebben f van a (10) csiga, amely kígyók hosszú tekercséből áll, mely kígyók egymás körül vannak fektetve. A kígyók között (11) válaszfalak vannak elrendezve. A kígyókban, amelyek bizonyos mennyiségű, a csigaelgőzölögtető meneteibe előzőleg bevezetett folyékony levegő alatt állanak, a levegő tökéletesen folyósíttatik és az előállított folyadék folytatólagosan lehűl. A (10) kígyók a központi (12) esőben végződnek. A nyomás alatt folyósított levegő a (13) szénsavszűrőbe jut, amely a kiválasztott szilárd szénsavat visszatartja. Célszerűen kettős szűrőt használunk úgy, hogy az egyik szűrőt kiüríthetjük, mialatt a másikat használjuk. A folyékony levegő a (13) szűrőből a (14) csőbe jut éa innét a (15) csőbe lép. A (16) tolattyú a készülék működésének szabályozására szolgál. (17, 17) vízszintes, lyukazott lemezek vagy lapos csészék egy sorozata. Egymás fölé helyezett drótszöveteket is használhatunk aképpen, hogy az alsó szövetek hurokbősége kb. 1—2 mm., a melyekre három további szövet jut, amelyeknek hurokbősége 4—5 mm. A lemezekre hulló folyékony levegő a hurkok vagy nyílások közötti teret teljesen kitölti. A folyékony levegő nem képes a szűk szitanyilásokon át közvetlenül lefelé menni, mert ebben a folyadék kapilláris erői azt megakadályozzák. A gázok ellenben a folyadék által meg nem töltött szitanyílásokon alulról fölfelé haladhatnak, mert a kapilláris erők, melyek a folyadékra hatnak, a gázokra nem gyakorolnak hatást. A folyékony levegőnek egyik szitalemezről a másikra való vezetésére tehát buktatókat kell elrendezni. A gázok, amelyek alulról fölfelé a lemezeken áthatolnak, ilyen módon egyes áramok alakjában mennek a folyadékon keresztül. A folyékony levegő, amely a fölső {17) lemezen összegyűlik, csakhamar eléri a (18) buktatót és ezen át a második lemezre, a (19) buktatón pedig a harmadikra jut és így tovább. Általánosságban 3—4 lemezt alkalmazhatunk. A (20) cső a folyékony levegőt az utolsó lemezről a készülék alsó részének közepébe vezeti. A folyadék kilépésénél megkezdődik az elgőzölgés és elgázosítás a komprimált levegő elfolyósításánál a (10) kígyókban felszabaduló rejtett meleg befolyása alatt. Az első menetekben nitrogén, azután pedig nitrogén és oxigén elegye fejlődik. Mikor a folyékony levegő a (10) kígyó, végéhez jut, a (21) (U)-alakú csövön át az (1) tartály (4) rekeszébe lép. Ezen rekesz fölső részében van a (22) hőkicserélő készülék, mely hasonló a (6) berendezéshez. Itt a (23)-nál komprimált és hűtött levegő lép be, mely a vízszintes (24) esőbe jut és az ehhez csatlakozó párhuzamos (22) kígyókon keresztül a (25) gyűjtőbe kerül, honnét azt a (26) cső a (27) kígyókhoz vezeti. A tökéletesen folyósított levegőt a (28) cső a (29) szűrőkhöz vezeti, honnét az a (30) csőhöz jut, amelynek átömlési keresztmetszete a (31) szeleppel vagy tolattyúval. szabályozható. Ezután a levegő a (3) rekeszbe a fölső (17) lemezre jut. A gázok különválasztása végbe megy és a csaknem tiszta nitrogén (32)-nél, a technikai tisztaságú oxigén pedig (33)-nál lép ki. A szívás folytonos. A munkát kizárólag a (16) és (31) tolattyúkkal illetve szelepekkel szabályozzuk. Időközönként a szénsavat a (13) és (29) szűrőkből eltávolítjuk. A gázok nyomásának a (3) és (4) rekeszekben kb. egyenlőnek kell lennie. SZABADALMI IGÉNY. Készülék a nitrogénnek és az oxigénnek különválasztására légköri levegőben vagy más gázelegyekben az elegy folyósítása, egy részének elgőzölögtetése és a képződött, főképen a nitrogént tartalmazó gőzöknek deflegmátor segítségével való rektifikálása útján, jellemezve azáltal, hogy a csiga alakjában kiképezett elgőzölögtető fölött, melynek menetein az elgőzölögtetendő elegy keresztülfolyik, több egymás fölött fekvő szitából álló deflegmátor van elrendezve. (1 rajzlap melléklettel.) >«mu nEgzvfifciTAmMAe NYOMOAJA bucwnTw