49752. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítő szerkezet

lyek alul még magasabbak, mint az első kiviteli alaknál, ahol a hüvely külső föliiletén is voltak bordák. Ha a sínszöget becsavaró Íjuk, akkor a hüvely alsó része szétnyomatik (13. ábra). A belső bordák magassága fölülről, jjvagy esetleg egy mélyebb helytől kezdve növekedhet (10., 13. ábra).

Ezen kiviteli alak különösen puha fában alkalmazható célszerűen.

Amint a 16—23. ábrákon látható, a hüvelyek hengerlés útján állíthatók elő. Először lemezeket hengeriiiuk a kellő mélyedésekkel és kiemelkedésekkel, azután a lemezt azétdaraboljuk és az egyes darabokat a végleges hengeres alakra sajtoljuk.

A hengermű két (e, f) hengerből áll (16. és 17. ábra), melyeken a hüvelyk belső illetve külső felületének lefejtéseivel egybevágó alakzatok vannak kiképezve. A fölső

(e) henger (18. ábra) a hüvely belső (c) bordáinak megfelelő növekedő mélységű (g) hornyok vannak kikepezve, míg az alsó (f) hengeren (19. ábra) a hüvely külső bordáinak megfelelő növekedő mélységű (h) hornyokkal vau ellátva.

A két henger közötti köz a hüvelyek (a) falvastagságával egyenlő.

Ezen hengerek segélyével (i) lemezeket nyerünk (20—23. ábra), melyeken a hüvelyeknek megfelelő darabok egymásután párhuzamosan vannak elhelyezve. A lemez egyik oldalán (20. ábra) a hüvely belsejének megfelelő alakzat, másik oldalán pedig (21 ábra) a hüvely külső köpenyének megfelelő alakzat van kiképezve.

Miután egy-egy félhüvelynek megfelelő darab trapézalakú, anyagveszteség elkerii- lése céljából a hengerek úgy vannak vésve, hogy két egymás után következő darab egymást egyenközönnyé egészítse ki.

Sima vagy recés külső köpenyű hüvelyek számára természetesen megfelelő föliiletii alsó hengert kell alkalmazni.

A hüvelyeket természetesen önteni is lehet.

A 24—29. ábrákon a hüvelynek egy további kiviteli alakja van föltüntetve. Itt a hüvely egy kúpalakra göngyölt, egyik alkotója mentén fölhasítött (a:l) bádoglemezből

áll, melyből csavarvonalban haladó (b1) bordák vannak kiképezve, melyek egyúttal a belső csavaranyát is. képezik. Ezen bordák magassága fölülről lefelé növekedő és külső éleik egy hengerfölületben fekszenek (24. és 26. ábra), melynek (b2) átmérője nagyobb a talpfafurat átmérőjénél úgy, hogy a hüvely abba becsavarolható.

A (b1) csavarmenet magassága a sinszög csavarmenet magasságával egyenlő.

Midőn ily csavaros sínszög a talpfában lazulni kezd, akkor azt kiszedjük és helyébe egy (a1) hüvelyt esavarolunk (27. ábra) úgy, hogy szűkebb vége lejusson. Ezen művelet minden nehézség nélkül végrehajtható, mert a furat fala ugyanoly csavarmenetekkel bír.

Ha a hüvely már becsavaroltatott, akkor a sínszöget csavaroljuk be. Ekkor a fölhasított kúpos hüvelyt a hengeres sínszög szétnyomja és a (b1) bordák a furat falába hatolnak (28. és 29. ábrák}.

A hüvellyel így körülvett sínszög helyzetében tökéletesen van rögzítve. Előnye ezen hüvelynek az is, hogy mellette a már kiselejtezett, lekoptatott sínszögek is újból fölhasználhatók.

Szabadalmi iokxyf.k.

1. A 43251. számú szabadalomban védett sínmegerősítő szerkezetnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a sínszög befogadására szolgáló fémhüvely belül oly csavarmenettel van ellátva, melynek bordái fölülről lefelé magasabbodnak és a hüvely külső köpenyén szintén fölülről lefelé növekedő magasságú éles bordák vannak elrendezve, melyeknek élei a sínszög becsavarolása előtt a talpfafurattal egyenlő hengerfölületben fekszenek.

2. Az 1. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hüvely két rugalmas félhüvelyből áll, melynek belső lefelé növekedő magasságú csavarvonalú bordái tompák és ezeknek belső lapjai egy ferde hengerfölületben fekszenek.

3. Az 1. és 2. igénypontban védett szerkezetnek egy hiviteli alakja, azáltal jelle-