49714. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó

— 2 — 3. ábra a nyomásszabályozónak a regulátor hatása alatt álló szelep gyanánt való foganatosítási alakját láttatja függélyes metszetben. A 4. ábra ezen szelepnek egy további foganatosítási alakját tünteti föl. Az 5. ábra egy negyedik foganatosítási alakot láttat, melynél a szelep egy, azt működtető gőzrelaisszerkezettel van egyesítve. A 6. ábra metszet az 5. ábrának A—A vonala szerint. A 7. ábra metszet az 5. ábrának B—B vonala szerint. A 8. ábra egy ötödik foganatosítási alaknak függélyes metszete. A találmány szerint a nyomásszabályozó egy, a kis nyomású részbe vezető vezetékbe iktatott redukáló szelep gyanánt van foganatosítva, mely a kis nyomású részben bekövetkező nyomáscsökkenéskor bizonyos meghatározott mértékben részben vagy egészen elzáratik és mely ezáltal a kis nyomású részt táp aló nagy nyomású résznek az akkumulátor, a receiver vagy a kipuffogás felé fekvő oldalán légköri vagy más, előre megállapított nyomást tart fönn. Ezen célból a redukáló szelep az 1. ábrában föltüntetett foganatási alakban a következőképen van szerkesztve: A (b) szelepnek (a) orsója a (c) diafragmával van összekötve, mely egy kamrát két (d. e) részre oszt. A fölső (d) kamra a külléggel, az alsó (e) kamra pedig az (f) cső útján a redukáló szelep (C) receiver vagy akkomulátor oldalának gőzterével közlekedik. A szeleporsó az elállítható (g) rúgók hatása alatt áll, melyek vagy közvetlenül vagy elforgathatóan ágyazott (h) emeltyű segélyével hatnak az orsóra. Ha a szelepnek (C) akkumulátoroldalán a légköri nyomásnál nagyobb nyomást akarunk föntartani, akkor a (g) rugókat akként kell beállítani, hogy azok a szelepet ülésére szorítani igyekezzenek; mindaddig azonban, míg a diafragmának alsó oldalán uralkodó nyomás a normálisnál és így a rúgófeszélynél nagyobb, a szelepnek nyitva kell maradnia. Ha már most a nyomás a normális határ alá sülyed, akkor a rugók a szelepet részben vagy egészen elzárják és így meggátolják azt, hogy a szelepnek bebocsátó oldalán aránytalanul nagy nyomáscsökkenés következzék be, függetlenül attól, hogy az ellenkező oldalon a nyomás a normális határhoz képest tetemesen csökkent-e vagy sem. Magától értetődik, hogy abban az esetben, midőn (C)-nél a légköri nyomásnál valamivel kisebb, normális, abszolút nyomásra van szükség, a rugóknak rendszerint igyekezniük kell a szelepet ezen nyomás és a diafragmának fölső oldalára ható nyomás közti különbség hatása ellenében nyitva tartani. Ha már most a nyomás a normális mérték alá csökken, akkor a szelep a rúgóhatás ellenében részben vagy egészen elzáratik. Némely esetben előnyös magát a nyomásszabályozót egy elzáró szeleppel egyesíteni. E célból a csavarmenetes (i) rúd van külön elrendezve, melynek segélyével a (b) szelep szükség esetén ülésén rögzíthető. A leírt szerkezet részleteiben természetesen sokféleképen módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege megváltoznék. Lehet pld. a diafragma helyett egy hengerben járó dugattyút alkalmazni. A nyomásszabályozót továbbá egy, az előresietést megakadályozó szerkezettel is lehet kombinálni. Ily foganatosítási alakot láttat a 2. ábra, ahol is a redukáló szelep az előbb leírttal lényegileg megegyezik. A (b) balance-szelep itt is a (c) diafragmával vagy egy dugattyúval van összekötve. A szelep ugyancsak rúgóhatás alá juthat, de rendszerint a diafragmára ható gőznyomás segélyével tartatik nyitott állásban. A (g, g) rugók feszültsége a szelepet működtető nyomást szolgáltatja. A diafragmának alsó oldala a kis nyomású gőznek, fölső oldala pedig a légköri nyomásnak hatása alatc áll. Ha a diafragmára ható nyomás a részleges vákuum vagy a redkált, visszaható nyomás folytán csökken, makkor a szelep részben vagy egészen elzáratik. A szeleporsóval továbbá a (k)-nál elforgathatóan ágyazott (j) emeltyűnek egyik vége van összekötve, melynek másik vége az (m) rúgó hatása ellenében egy (föl nem