49700. lajstromszámú szabadalom • Fűtési indikátor

uégy knntaktusának első kontaktusán csúszik, míg a mellső egykarú kontaktus görgője a mellső dob bárom kontaktusa közül a felsőn mozog. Ezen helyzetben az áram a négy kontaktus közül az elsőn át az (I) fűtőtér csengőjéhez halad és. a csengőtől ezen fűtőhely számszekrényeinek három lámpájához jut, de csak az egyik lámpán mehet át, minthogy a mellső kontaktusdob felső kontaktusának vezetékén át csak itt van vezető összeköttetés; innen az áram az egykarú kontaktusemelőn és ennek •csúszókontaktusán át a csatlakozó kapocshoz, majd az áramforráshoz visszaáramlik. Ha a háromkarú kontaktus ezen karja egymásután a hátsó dobnak mind a négy kontaktusát elhagyta, akkor ezen idő alatt az egykarú görgős kontaktus mindig a mellső dob felső kontaktusán marad. E szerint az fűtőhely tüzének adagolására a négy fűtő helyen egymás után adatik jelzés. Ezen művelet a dobok mindegyik kontaktusánál ismétlődik úgy, hogy a számszekrényekben levő összes lámpák felvillannak. Az indexlapon jelzett mutató állásokat a 2. ábi'án látható diagramm segélyével határozzuk meg. A diagramm görbéjét az C r X = ' egyenlet segélyével határozhatjuk meg. Ezen egyenletben (C) a gép azon fordulatainak számát jelenti, melyek alatt a készülék hajtó frikciós korongja egy körülforgást végez (vagy a gépnek a hajtó koronghoz való áttételét), (r) a hajtott frikciós korong sugara. (Ha C —720 fordulat, r = 40 mm., akkor Cr =720 x 40 = 28800). <y) a mindenkori fordulatszám, mely két egyenlő jelzés között végzendő, (x) a hajtott frikciós kerék hozzátartozó oldaleltolásának mértéke a hajtó korong közepétől mérve, A 2. ábrán (x) példakép ötszörösen nagyobbítva van kifejezve és így közvetlenül a mutató valóságos eltolódását mutatja, melynek lineáris mozgása ötször oly nagy, mint a frikciós korongé. Mint említettük, (y) azon fordulatok száma, melyek két egyenlő jelzés között végzendők és a következő képletből számítható ki: R P k. 60, y = K mely képletben R = a gép percenkénti fordulatszáma, F= a tüzelések száma, k= az adagolandó kőszén mennyisége kg-okban, K = az óránkénti kőszénfogyasztás, mely az illető forgásszámnak megfelel. Legyen pl. R = 69 fordulat K= 2880 kg. óránként, F = 8 kazán, egyenként 3 tüzeléssel (összesen 24 tüzelés) k = 18 kg. kőszén, tüzelésenként, 69 akkor y = x 24 x 18 x 60= a gép 621 fordulatszáma, mely valamely tüzelésnek két egymásután következő adagolása között szükséges, 18 kg. adagolási mennyiségnél és egyenként három tüzelésű nyolc kazánnál. Ebből látható, hogy (y) nem csupán R -g- -tói, hanem (F)-től is függ, amiből ki-R tűnik, hogy egy egyenlő-^ mellett (y) az K. (F) nagyobbodásával változik vagyis minden kazánszámra külön index készítendő, amit a jelen találmány tárgyát képező be^ rendezésnél egyszerűen azáltal érünk el, hogy a lehetséges üzemkazánszámok részére az indexeket egy hengerre feszítjük ki, melyet úgy forgatunk, hogy mindig a mindenkori üzemviszonyoknak megfelelő vonal legyen látható. A 2. ábrán az első három rovatban jelzett értékek vannak megadva. (y) értékeit a fenti képlet szerint számítjuk ki. (y) meghatározására tehát mindig megadandók: a gép mindenkori fordulatszáma, az óránkénti szén fogyasztás kg.-okban, az adagolás rendes mennyisége, a tüzelések száma. Ezen adott értékekből a görbe és az indexgörbék a 2. ábra szerint a gép összes sebességei számára előre meghatározhatók.