49678. lajstromszámú szabadalom • Rúgós és elektromos hajtószerkezet gramoffonok számára

Az (1) dob palástja körül a (17) szalag­fék vau elrendezve, mely a (18) fogantyú és a megfelelő (19) tengely segélyével kezelhető. A (17) acélszalagnak egyik vége a készülék alkalmas pontján, a másik vége pedig a hosszirányban mozgatható (19) ten­gelyen van megerősítve. A (22) csap körül lengethető (21) emeltyű egyrészt a szekrényen kívül a (23) fogan­tyúban, másrészt a (24) villában végződik, mely a (9) karmantyút átfogja. A fogantyú­val a rúgós (25) retesz van összekötve, mely arra való, hogy az említett emeltyű­nek önkénj7 es helyzetváltozásait megakadá­lyozza. A (28) tartóban (3. ábra) ágyazott (27) csap körül egy másik hasonló (26) emeltyű (2. és 3. ábra) lengethető, mely a (29) villában végződik és melynek rendel­tetése az alábbiakban részletesen le van írva. Ez az . emeltyű a (21) emeltyűhöz hasonlóan retesszel van ellátva. A (12) osz­lop fölső részén a (30) peckes kerék és a (31) hüvely van megerősítve. A (31) hüvelyre két (32 és 33) tárcsa van lazán földugva, melyek a hüvelyen együt­tesen eltolhatók. A (32) tárcsa kivágásokkal van ellátva, melyekbe a (30) kerék peckei beléphetnek. A (32) tárcsát a föntemlített (29) villa átfogja, melynek segélyével a (32) tárcsát az említett (30) peckes tárcsával tetszésszerint kapcsolatban vagy kapcsolaton kívül hozhatjuk. A másik (33) tárcsa a (35) szíj segélyé­vel (1. és 2. ábra) a (36) elektromos motor­ral van összekötve, mely alkalmas áram­forrásból kapja a hajtóáramot. Az áram­vezetékek kapcsai a készüléknek valamely alkalmas pontján van megerősítve. A hajtószerkezet következőképen mű­ködik : Ha a grammofon a rúgós hajtószerkezet­tel hajtandó, amint ezt a rajz példaképen mutatja, akkor a (17) szalagféket meglazít­juk, a (23) fogantyút fölemeljük és a (8—11) kapcsolást működésbe hozzuk. Másrészt a (32) tárcsát fölemeljük, mely ezáltal a (30) peckes kerékből kikapcsolódik; egyidejűleg az elektromos mótor áramkörét nyitjuk. Ha ellenben a grammofon az elektromos mótor által hajtandó, akkor a (23) fogantyút lenyomjuk, miáltal a (9) karmantyú föl­emelkedik, mimellett az utóbbi a (8) kere­ket fölfelé mozgatja, míg a (8) kerék a (11) kerékből kikapcsolódik. A rúgótokot a (17) szalagfékkel fékezzük, nehogy üresen fusson. Ezután a (26) emel­tyű mozgatása által a (30) peckes kereket a (32) tárcsával kapcsolatba hozzuk és az elektromotor áramkörét zárjuk. Ilymódon a grammofont tetszésszerint a rugós hajtó­szerkezettel vagy az elektromotorral hajt­hatjuk. Az elektromotor használata azt az előnyt adja, hogy nem igényel fölügyeletet és különleges kezelést, míg a rugós hajtó­szerkezet használat közben gyakran föl­húzandó és néha azt a hátrányt is adja, hogy a grammofon a rúgó megereszkedése következtében megáll, ami a hallgatókra mindig rossz benyomást gyakorol. A talál­mány szerint a grammofon mindkét hajtó­szerkezettel el van látva, hQgy egyrészt a grammofont oly helyeken is használhassuk, melyeken nem áll elektromos áram rendel­kezésre, másrészt, hogy a grammofont oly helyeken, melyeken árammal rendelkezünk, az esetben is folytonosan működtethessük, ha az elektromos áramkör előre nem látott ok folytán megszakíttatik. A fönti leírásban föltételeztetett, hogy a grammofon az ismert hanglemezek útján működik. Azonban magától értetődik, hogy a találmány nincs e tárcsák használatára korlátozva, hanem ezek helyett nagy hen­gerek is alkalmazhatók, melyek segélyével egész zenedarabokat, sőt egész operajelene­teket is előadhatunk. A találmány szerinti hajtószerkezet ebben az esetben a hengerre hat, mellyel egy segédhajtás fölhasználásá­val köttetik össze; ez a hajtás azonban nem tartozik a találmány keretébe. SZABADALMI IGÉNY. Rugós és elektromos hajtószerkezet gram­mofonok számára, jellemezve két, meg­felelő emeltyűk által működtetett kap­csolás által, melyek egyike a hanglemez tengelyét egy dobba bezárt acélrúgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom