49652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés torpedók és hasonlók távkormányzására

— 3 — rövidség kedvéért ezen vonalat kormányvektornak fogjuk nevezni. A fönt leírt példában a kormányvektor képzésére szolgáló fizikai állapotot különböző frekvenciájú fényforrásokkal létesítettük, azonban ezen állapotokat pl. azáltal is előidézhetjük, hogy a két fénykéve külömbüző szinü fényt sugároz ki. Ekkor a torpedón két külön áramkörrel biró szeléncellát kellene elrendezni, melyek színszűrők segélyével csupán az illető színes fény iránt vannak érzékennyé téve. A fény helyett azonban más, a levegőben vagy a vízben egyenes vonalulag tovaterjedő energia szolgálhat a kormány vektor előidézésére. így pl. a víz alatt előállított hangok vagy a vízzel közölt periodikus lökések, amint ez 19.221/908. számú szabadalmi bejelentésben le van írva. A kormányvektor azonban egyetlen vetített energiakéve egyik határfölülete által is képezhető, amely esetben a kormányvektort meghatározó két külömböző fizikai állapotot egyrészről az energia-kévében uralkodó fizikai állapot és másrészről a környező tér változatlan fizikai állapota adja. Ezen eset a (4. ábra) kapcsán van megmagyarázva, melyben (D) jelenti a kilövési helyet, (x) az eltalálandó pontot és (f) a (D) pontból vetített energia-kévét. Az (f) kéve (D-x) határvonala alkotja a (c) kormáuyvektort. A torpedót a (D—x) irányban lőjjük ki, azonban a torpedó kormánylapátja úgy van beállítva, hogy a torpedót a kilövési irányból kitéríti és az (f) kormánykévébe kormányozza be. Amint azonban a torpedó indikátorát éri a kormánykéve, az indikátor a kormánylapátot oly" irányban állítja át, hogy a torpedó ismét kikormányoztatik a kormánykévéből. A torpedó indikátora ebben a pillanatban ismét hatástalanná válik, a torpedó kormánya ismét eredeti helyezetét veszi föl és a torpedót újból az (f) kévébe kormányozza. Ezen folyamat többszörösen ismétlődik mindaddig, míg a torpedó a (c) kormányvektor többszöri keresztezése közben a pontozott vonalakkal jelzett hullámvonal mentén haladva, az (x)1 célpontba nem vezettetik. A torpedó pályáját tehát két különböző irány szabja meg, melyeket a torpedó váltakozva és pedig az indikátornak működésbe és működésen kívül való jövetele által meghatározott időközökben kap. Hogy ezen két irány pontosan és változatlanul legyen megszabva, az Obry-féle gyroszkópot alkalmazhatjuk és pedig különösen azon alakjában, amelynél a gyroszkóp egy kontaktuskefét hord, amely a torpedó testével szilárdan összekötött kontaktuspályán súrlódik és aszerint, amint a torpedó a gyroszkóp által megszabott irányból az egyik vagy másik értelemben kitér, két elektromágnes közül az egyiket vagy másikat gerjeszti, mely elektromágnesek a kormánylapát mozgatására szolgáló szervomotor vezénylését eszközlik. Ily berendezés sémáját az 5. ábra mutatja. A (g) gyroszkóp a (h) kontaktuskefét hordja, mely a helytálló (i, i') kontaktuspályán súrlódik. A kontaktuspálya két része a (j) szigetelő szegmens segélyével van egymástól elkülönítve. Az (m) áramforrásból két párhuzamos áramkör van leágazva, melyek mindegyike egy-egy (k, k') elektromágnest tartalmaz, amelyek az (i) ill. (i') szegmensekhez vannak kapcsolva olyként, hogy aszerint, amint a kontaktuskefe az (i) vagy (i') kontaktusszegmensen vagy a (j) szigetelőrészen áll, a (k) vagy (k'j elektromágnes vagy ezek egyike sem gerjesztetik. Ha a torpedó a gyroszkóp által megszabott irányban halad, úgy a (h) kontaktuskefe a (j) szigetelőszegmensen áll, a (k, k') elektromágnesek nincsenek gerjesztve és a kormányzó szerkezet nyugalmi helyzetében van, amint azonban a torpedó a megszabott, irányból eltér, a gyroszkóp és a kontaktuspálya viszonylagos helyzete megváltozik, a kefe az eltérés értelme szerint az (i) vagy (i') kontaktusszegmensre kerül, ezáltal a (k) vagy (k') elektromágnes áramkörét zárja úgy, hogy az elektromágnesek magja az egyik vagy másik irányban tolatik el és az (n) szervomotor vezénylő tolattyúját olyként állítja be, hogy a torpedó kormány-