49632. lajstromszámú szabadalom • Utcaseprőgép

gely fölső végén a (k) fogszegmenssel van ellátva, mely az (1) fogaskerék által az (m) orsó és az (n) kézikerék közvetítésével for­gásba hozható, ami által a (d) keretek az (f, fl, g, gl) hengerekkel vízszintes irány­ban beállíthatók. A seprő hengerek a 3. áb­rában bemutatott működő helyzetet fog­lalhatják el és használaton kívül a beraj­zolt nyilak értelmében úgy forgathatók el, hogy a kocsialváz hosszsíkjával egy és ugyanazon hosszirányba jutnak és ennek folytán nincsenek útban akkor sem, ha a seprési folyamat befejezést nyert. Az (e) tengelyek fölső végükkel külön­külön szabadon foroghatóan függnek az (o) kengyelben, mely a (p) orsóval van össze­kötve, mely csavarmenetekkel ellátva a (q) csapágytartóban föl és alá forgatható. A (p) orsó működtetése az (r) kézi emelő által történik, melyet a kocsivezető helyétől köny­nyen el lehet érni. A (p) orsó elforgatása által az (o) kengyel is elforgattatik és ezzel a forgásiránynak megfelelően befolyásolja az (e) tengelyt, mely vagy fölemeltetik, vagy lefelé hozatik. A (p) orsó és az (r) kézi emelő helyett szükség esetén csigakerékhajtás is alkal­mazható, ha a keretek és hengerek mére­tei, illetőleg súlya túlnagyok. Azáltal, hogy a (p) orsó, az (e) tengely és a (d) keret a seprő hengerekkel együtt föl- és lefelé mozgathatók, a seprő hengereket az utca szintjéhez képest be lehet állítani. Hogy ezen hatást fokozni lehessen, szükség ese­tén a seprő hengerek orsóinak ágyazása még a (h) csapágylemezekben' is beállítható, amennyiben pl. az orsók ágyazása hasíté­kokban föl és alá mozgatható. Ezen elren­dezés a rajzban nincs föltüntetve, mert csakis oly esetekben jöhet tekintetbe, ha nagyon széles és nem sík fölületekről van szó, amelyeken a gépnek haladni kell. Amint a 3. ábrán látni lehet, az egyes hengerpárok úgy vannak elrendezve, hogy a szemetet a középre szállítják és ott egy vonalban rakják le; ott az exhaustor vagy szivattyú torkolata elé jut és fölszívatik. A szívóberendezések célszerűen a kocsi­vezető ülése mögött vannak elrendezve és két (s, sl) exhaustorból vagy szivattyúból állnak; a berendezéseket külön (t) motor­ral úgy működtetjük, hogy fölváltva jut­nak hatásra. Az (s, sl) exhaustorokkal az (u, ul) cső­vezetékek állanak kapcsolatban, melyek le­felé vannak irányítva és egymás mögött vannak elrendezve úgy, hogy a seprő hen­gerek által a gép középsíkjába szállított anyagokat fölszívhatják. A szemét, illetve a sár a (v) és (vl) csővezetékeken át a (w) gyűjtőtartályhoz vezettetik, hová a (v, vl) csövek torkolnak. A (w) tartály rézsútos (x) síkkép kiképezett fenékfölülettel. bír úgy, hogy ^ az összegyűlt anyagnak az a törek­vése, hogy az (y) levezető csőbe jusson, melyet a (z) csappal zárni-nyitni lehet. A (w) tartály a levegő elvezetésére nyílás­sal van ellátva, mely alkalmas szürőanyag­gal van ellátva. Ha port akarunk fölszí­vatni, amihez pl. az (ul, vl) csővezetéket használjuk, célszerű a port a (w) tartályba való belépése alkalmával némi nedvesség­gel telíteni. Ezen célból a (w) tartályon be­lül és a (vl) vezeték kilépési nyílása alatt az (1) csővezeték van elrendezve, mely a (2) víztartállyal áll kapcsolatban, amelybe a (3) csővezetéken át a lengő (4) szivattyú által levegő szorítható. A szivattyú hajtá­sát a (t) mótor (5) tengelyétől nyeri és úgy. van berendezve, hogy bármikor kikapcsol­ható, ha a (2) tartályban elegendő sűrítés van. Hogy esetleges túlnyomásnak elejét vegyük, a (6) biztonsági szelep van elren­dezve. Ha az (1) csővezeték szelep vagy efféle által nyittatik, a víz a (2) tartályból nyomás alatt hatol az (1) vezetékbe ós por­alakú állapotban hatol a (7) szájcsövön át a (w) tartályba, ami által az összesepert por elég nedvességet nyer ahhoz, hogy le­csapódjék. A seprő hengerek hajtószerkezete a kö­vetkező: Az (5) mótortengelytől kúpkerék­vagy más hajtással a (8) orsó hozatik for­gásba, mely a (9) lánckorong segítségével a vele közölt mozgást a (10) lánckerékre viszi át, amelytől szintén lánchajtással a (11) hajtókorong hozatik mozgásba. A (11) korongtól az orsók vagy a seprő hengerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom