49591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékelegyek egyidejű lepárlására és koncentrálására

megjelent 1910. évi szeptember hó 5-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 49591. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékelegyek egyidejű lepárlására és koncentrálására. salpetersáure 1ndustrie-gesellschaft g. m. b. h. cég gelsenkirchenben. A bejelentés napja 1908 december hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárás, mely folyadékelegyek egyidejűleg történő lepárlására és koncentrálására szolgál. Az eljárás lényege az, hogy a lepárlandó, illetve rektiflkálandó folyadékot elgőzölögtetjük, a keletkezett gőzöket magasabb hőmérsékletre emeljük annál a hőfoknál, melynél a folyadékelegy nehezebben párolgó komponense forr s aztán a fölhevített gőzt alulról bevezetjük egy rektifikáló oszlopba, melybe fölülről olyan mennyiséget vezetünk be csöppfolyós állapotban az alacsonyabb forrásponttal biró komponensből, hogy ez az oszlopból tiszta gőz alakjában távozik el. Tudvalévő dolog, hogy azon folyadékelegyeket, melyeknek komponensei különböző forrásponttal bírnak, úgynevezett rektifikáció által komponenseikre lehet fölbontani. Az erre vonatkozó eljárás abban áll, hogy a folyadékelegy gőzeit a lefelé ömlő folyadékkal ellentétes áramban fölfelé vezetjük, miáltal a könnyebben párolgó komponens a folyadékból kiválik és gőznemű állapotba megy át, a magasabb hőfoknál a forró komponens pedig a szembe áramló gőzből lecsapódik és folyékony halmazállapotba megy át. Ennek folytán a folyadékelegy mindig több és több magasabb forrásponttal biró elegyrészt fog tartalmazni, míg az alacsonyabb forráspontú komponens, ha az előbb említett ellenáram útja elég hosszú, csaknem mint teljesen tiszta gőz hagyja el a készüléket és kondenzálható. Ezen eljárásnak azonban az a hátránya, hogy minden elővigyázat dacára a folyadéknak alacsonyabb forrásponttal biró elegyrészei visszamaradnak a nehezebben forró elegyrészekben, amely körülmény különösen akkor káros, ha a nevezett elegyrészek azok, melyek értékesebbek. Ez az eset fordul pl. elő a 68%-os salétromsavnál, melyet úgy nyerünk, hogy a hígított savat a rektifikálási elv szerint lepároljuk. Ezt a gyakorlatban nagyon is érezhető hátrányt a jelen találmány teljesen megszünteti egyrészt azáltal, hogy a rektifikáló oszlopban lefelé folydogáló folyadék nem futhat a lepárló üstbe, mint az eddigi eljárásoknál, másrészt pedig a folyadékelegyet sem föfülről adagoljuk a rektifikáló oszlopba, hanem a lepárló tartányt úgy rendezzük el, hogy % koncentrált folyadék nem folyhat bele, hanem az oszlop alsó részéből valamely megfelelő készülék, pl. egy szifoncsap segélyével közvetlenül levezethető.