49558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézzel bevont acéllemezeknek vagy lapoknak előállítására

lünk, a lemezeket nem lehet használni és újból meg kell ömleszteni. A kifogástalannak talált lemezeket fölhevített állapotban keresztirányban 0.5 mm. vastagságra hengereljük. A hengerlés után a lemezek ismét fölhevíttetnek és megtisztíttatnak. Miután a nyert lapok megvizsgáltattak, darabonként köteggé egyesíttetnek. A kötegek vágó készülékbe helyeztetnek és 60X40 cm. méretűre levágatnak. A 10—15 lapból álló köteg ezután keresztirányban hengereltetik, míg csak a réz az acéllal arányos vastagsággal nem bír. A pl. 6—3 mm. vastagságig kihengerelt köteget ezután az acélingotok méretére, azaz 200X^00 mm.-re vágjuk le. A levágás megtörténte után a lapok élei ónnal összeforrasztatnak úgy, hogy a lapok helyzete egymáson való elcsúszás által nem változhat és a különböző műveletek folyamán a lapok közé por nem juthat. Ezen eljárással az egymásra következő megvizsgálások folytán habátlan lapokat nyerünk és minthogy egy-egy kötegben 10— 15 lapot egyesítünk, ha az egyik vagy másik lapnak valami hibája is lenne, csaknem lehetetlen, hogy a rákövetkező lap ugyanazon a helyen szintén hibás legyen. Esetleg fölváltva különböző fémeket is helyezhetünk egymás fölé, ami által a rézrétegnek nagyobb szilárdságot adhatunk és szinét tetszőlegesen változtathatjuk. Ezen eredmény elérésért a következő eljárást követjük: Ha a rézlapokat a kihengerlés céljából a leírt módon 10, 12, 15 vagy több lapból álló kötegekké egyesítettük, a rézlapok közé egy vagy több egy tized mm. vastagságú ón, alumínium, cink vagy nikkellapot helyezünk; a közbehelyezés aránya az előzőleg készített ötvözetnek felelhet meg. A rézlapokból és közbehelyezett cink, alumínium, ón vagy nikkellapokból álló kötegek a fönt leírt módon hidegen kihengereltetnek; ha a köteg a mégkívánt vastagságot elérte úgy, hogy az acél vastagságával arányos, az acélingot méretére, azaz 20x400 mm.-re levágatik. A levágás után az egyes lapok helyzetének változtatása nélkül a köteg ónnal összeforrasztatik úgy, hogy rézlapokból és ón, alumínium, cink vagy nikkellapokból álló egyetlen tömböt alkot. A réz előkészítése folyamatának főpontjai tehát a következők: 1. Az elektrolitikus réz megömlesztése. 2. A kettős rétegű fém előállítására alkalmas ötvözet készítése. 3. A hengeres ingotok előállítása. 4. Az ingotoknak hibák elkerülése céljából való megforgatása. 5. Az ingotoknak lemezek képzése céljából fölhevített állapotban való kikalapálása. 6. A lemezeknek 5—10 mm. vastagságra való kihengerlése. 7. A kihengerelt szalag széjjelvágása. 8. A fölületnek megvizsgálás céljából való fölhevítése és tisztítása. 9. A lapoknak 0.5 mm. vastagságra való kihengerlése. 10 A lapoknak ismételt fölhevítése, tisztítása és megvizsgálása. 11. 10—15 lapnak köteggé való egyesítése. 12. A kötegnek 60X40 cm.-re való levágása. 13. A kötegek kihengerlése. 14. A kötegnek az acélingot méretére való levágása. 15. A vágási éleknek ónnal való összeforrasztása úgy, hogy a lapok nem válhatnak széjjel és egy tömböt alkotnak. 16. Végül, mint a 11. lépés változata, a rézlapok közé ónból, alumíniumból, cinkből vagy nikkelből álló lapok helyezése úgy, hogy a réznél nagyobb szilárdságú és meghatározott szinű ötvözeteket nyerünk. Az acéldarabok kikészítése a következő: A különösen lágy acélból (Martin- vagy más acélból) álló ingót, melynek méretei tetszőlegesek, de amely lapok előállítására célszerűen 400 mm. hosszú, 200 mm. széles és 50—60 mm. vastag, a fölhevített állapotban való hengerlésnél keletkező oxidok eltávolítására megtisztíttatik. A tisztítás után az acél ingotok lecsiszoltatnak. A csiszolás 80X20 cm. fölületen történhet úgy, hogy hosszban három, szé-