49552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő, főleg kohászati célokra szolgáló levegő szárítására

— 3 — alacsony hőmérsékletnél magával viszi, mely a vizet körülbelül a fagypontig lehűti. A lefolyó víz a (23) tartályban gyűlik össze, mely a légkamarák és a visszaha­gyott ammóniák között választófal gyanánt szerepel és melyben állandó, közel a hűtő­kígyókig érő vízszint tartunk fön. A tartály feneke hullámbádog, mint az a (24)-nél lát­ható, eme hullámokból a víz számos (25) csövön a nyitott (26) teknőkbe folyik. A tartály hullámos feneke és az ettől a teknőkbe vezető hosszú csövek alkalmazása a levegő hűtése szempontjából rendkívül fontos. A tartály és rácsszerkezet között légtérnek kell lennie, hogy a (13) elve­zetőcsövekbe az akadálytalan levegőelve­zetést lehetővé tegye, mert az ezekben a terekben lévő köd vagy vízpor a levegő átáramlását meggátolná. A tartály és teknő között alkalmazott csövek a levegő áram­lását nem gátolják meg, de mert igen hi­deg vizet vezetnek és zeg-zúg vonalban vannak elrendezve, a velük érintkező leve­get erélyesen lehűtik. Mint azt már emlí­tettük, a rácsserkezet vagy terelőlemezek a leeső vizet finom köddé osztják szét, a föl­emelkedő levegőt pedig kis áramokra bont­ják el, melyek a köddel folytonosan keve­rődnek és így igen kevés vízzel rendkívül erélyes hűtést biztosítanak. A víz a fölül nyitott teknőkből egyenletesen áramlik ki és a rácsszerkezeten szétosztva egyenlete­sen oszlik el. Ez a víz a torony fenekén a (27) terekben gyűlik össze, honnan a (27a) csöveken a (19) szivattyúhoz megy, mely a vizet ismét a hűtőtorony fölső részébe emeli föl. A vizet ily módon újból és újból föl lehet használni és a kamara fölső vé­gén összegyűjtött víz alacsony hőmérsék­lete következtében előnyös hatásfokot biz­tosít. A megindítás céljából egy (28) cső­összeköttetés van alkalmazva. Minthogy a rácsszerkezeten átcsörgedező víz a levegő nedvességtartalmának legnagyobb részét magával viszi, a vízmennyiség növekedik. Hogy a fölső tartályban a vízszint állandóvá tehessük, a vízfölösleg elvezetésére a tar­tály csőkapcsolatokkal van fölszerelve, me­lyek előnyösen a bevezető nyilasokban lévő porlasztókhoz mennek. Ez az igen hideg átfolyó víz a porlasztók hatását fokozza. A hűtőberendezés számos egymástól el­különített (29) kamarára oszlik, melyeknek alul a levegőt bevezető nyílásoktól bevezető (30) szelepei vannak. A levegő maga a (81) kígyócsövek között emelkedik föl és a (32) szelepeken a (33) főcsővel kapcsolt (32) el­ágazó csövekbe jut. Az ezekben a hűtő­kamarákban lévő kígyócsöveken alacsony hőmérsékletű sósvíz folyik át és a levegőt célszerűen a víz fagyáspontjáig vagy még mélyebb hőmérsékletig hűtik le. A találmány előnyei abból származnak, hogy a hűtőtoronyban 1-—2° C. hőmérsék­letű vizet alkalmazunk, továbbá, hogy a levegőt a rendszeren áthajtjuk és főleg, hogy a levegőt a hűtoronyba és azután a második, indirekt hatású hűtőkamarába szo­rítjuk. Ezáltal kiküszöböljük mindazokat a nehézségeket és bizonytalanságokat, melyek a levegőnek ezekben a kamarákon való át­vezetésénél föllépnek. Más előny abban rej­lik, hog a levegőt — mielőtt ez a hűtő­toronyba jutna, — szétosztjuk, főleg előnyös azonban, hogy erre a célra hűtőtornyot al­kalmazunk. További előny származik abból, hogy a hűtőtorony és a második fokozat­nak megfelelő kamara között ventilátorokat vagy hajtógépeket használunk, mert ekkor az első fokozatot kikapcsolhatjuk és a má­sodik fokozatban erélyes hűtést biztosítha­tunk. A második kamara a megfelelő hűtő­toronynál előnyösen kisebb, mert a nedves­ség főrésze a hűtőtoronyban válik, ki a máso­dik fokozaton pedig a hátramaradt nedves^ ségnek legfeljebb fölét távolítják el. Annak következtében, hogy előhűtő kamarákat alkal­mazunk a fogyasztókamarákban a munka egész éven át egyenletes és folytonos úgy, hogy ezeket kezdettől erre a teljesítményre lehet szerkeszteni. Ha a levegő nedvességtar­talma nagy (pld. a nyári hónapokban), a hűtő­tornyot a föntebb leírt módon használjuk, míg a téli hónapokban kikapcsoljuk és a leve­gőt közvetlenül a fogyasztókamarákba ve­zetjük, de lehet a hűtőtornyokat is egyma­gukban alkalmazni, amint ez éppen kívá­natosnak látszik. Ekkor az üzemköltségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom