49547. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfék

— 3 ben, melyen a (31) fő fékkorong van föl­ékelve. A (12, 12) féktuskók a (25) pont körül forogható (23, 24) emeltyűkön fog­lalnak helyet, melyek (21, 22) rudak segé­lyével a (33) tárcsával állnak összekötte­tésben. A (33) tárcsa a helytálló (18) ten­gelyen ül és szilárd kapcsolatban áll a (13) súlyt tartó (35) fékemeltyűvel. Ha a fék­emeltyűt fölfelé mozgatjuk, úgy a (12) féktuskók szabaddá válnak, míg annak le­nyomásakor ezek a (31) fékkoronghoz szo­ríttatnak. A (35) fékemeltyű a (11) szo­lenoidban elrendezett (32) elektromágnes hatása alatt áll. A (3) tengelyen a (6) tartó van elren­dezve, melynek (7) csapjain a (34) fékko­rongra ható (8) centrifugáltuskók ülnek. A (8) tuskók (19) karjai közel derékszög­ben vannak meghajlítva és a velük együtt forgó (9) elektromágnesekkel szemben jál­lanak. A (34) fékkorong forgathatóan van [ ágyazva a (3) tengelyen és vele szilárd ösz­szeköttet|ésben áll a (29) pont körül fo­rogható (30) fogasszegmenssel kapcsolódó kis (26) fogaskerék. A (30) fogasszegmens- í sel a (35) emeltyűre ható (27) rúd kapcso­lódik. A működés módja a következő: Ha a terhet le akarjuk bocsátani, ,úgy a (11) elektromágnesen áramot bocsátunk keresztül, miáltal a (35) fékemeltyű meg­emeltetik és evvel egyidejűleg a (12) tus­kók szabaddá lesznek. A (2) teher ekkor az (1) dobot a (3) tengellyel együtt for­gásba hozza, miáltal a centrifugális fék (8) tuskói a (34) korongra nyomatnak. Utóbbi a (26) fogaskerék segélyével iák­ként állítja be a (30) fogasszegmenst, hogy, miután az elektromágnes (32) mag­jának és a (27) rúdnak húzóhatása egy-. mással ellentétes egyensúlyi állapot áll elő, amelynek a teher egyenletes sülyedése ia következménye. A (11) szolenoidban, ille­tőleg a (9) szolenoidokban keringő áram sebességének változtatásával a sülyedési •sebességnek a legszélesebb határok között való szabályozása válik lehetővé. A rajzban bemutatott foganatosítási ala­kok különféle módon változtathatók. így például a centrifugális fék külön tenge­lyen is elrendezhető. A (9) szolenoidok a (19) centrifugáikarokon is elhelyezhetők és a (11) szolenoidrendszer más húzó- vagy nyomóhatást előidéző elektromos készülék­kel is helyettesíthető. Általában nagyon jóknak bizonyulnak oly foganatosítási alakok, melyeknél csak a centrifugális fékhez tartozó (16) ellenállá­sok vannak, míg a (11) ellenállásnak sza­bályozása mellőzhető. Ha a (11) erő (mely pneumatikus, vagy hidraulikus, vagy eset­leg rúgó által létesített erő is lehetne) tel­jesen hiányzik, úgy egyedül a centrifugá­lis fékkel és a (16) szabályozóellenállások­kal is föntartható a működés. A (12)fék­tuskó helyett ismert berendezésű féksza^ lag is használható volna. Minden körül­mény között meg van az az előny, hogyha a fék megsérül (ha például a fékszalag el­szakad) a készülék nem futamodhatik meg, hanem, hogy a (4) centrifugálfék, mely a (3) tengellyel közvetlenül, vagy közvetve van kapcsolva, a teher hirtelen való leesé­sét megakadályozza. Ezen előnye nincs meg azon szerkezeteknek, melyeknél a hajtómo­tor a teher lebocsátásánál nincs kikapj csolva, hanem munkát kell végeznie. A 2. és 3. ábrán föltüntetett szerkezet termé­szetesen tisztán foganatosítási példa, mely sok másféle foganatosítási alakkal volna helyettesíthető. A (4) centrifugális fék szer­kezete hasonlókép másnemű is lehetne. Az elektromágnestekercsek például a (8) tüs­kökön lehetnének és egy belső magra mű­ködhetnének, vagy a (8) tuskók üres szo­lenoidokba nyúlhatnának be stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Súrlódási fék, melynek működése a sü­lyedő teher sebességétől függ, azáltal jellemezve, hogy a fékpofák elektro­mágneses hatás alatt oly módon állanak, hogy a súrlódás azok által tetszés sze­rint változtatható. 2. Az 1. pontban igényelt súrlódási fék, azáltal jellemezve, hogy a (8) súrlódó

Next

/
Oldalképek
Tartalom