49532. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz alatt égő lángok energiájának kihasználására

Megjelent 191.0. évj augasztns hó 25-éu. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI gög HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 49532. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Berendezés víz alatt égő lángok energiájának kihasználására. BRÜNLER OSCAR HEINRICH ULRICH MÉRNÖK BRUXELLESBEN. A bejelentés napja 1909 szeptember hó 18-ika. A víz alatt égő lángokkal bíró gőzkazánoknál, melyeknél a víz tudvalévőleg nemcsak gőzzé alakul, hanem egyúttal elemeire vagyis hydrogénre és oxygénre is fölbomlik, a hideg tápvizet eddig lehetőleg magasan fekvő helyen, a víztükör közelében vezették a kazánba. A lesülyedő hideg víz aztán a forró vízzel keveredett és a láng környezetében mindig meglehetősen egyenlő magas hőmérsék uralkodott, mely a kazán nyomásának felelt meg. Ezen berendezésnél a láng hősugarai tökéletesen kihasználtatnak ugyan, de a csekély hullámhosszal bíró vegyi sugarak nem, pedig a láng ezekben igen gazdag és ezen sugarak a láng energiájának jelentékeny részét alkotják. A vegyi sugarak állandó hőmérsékű vizén hatolnak át anélkül, hogy a vizet megbontanák. Ezen sugarak csak akkor bontják meg a vizet, ha a lángot környező víz hőmérséke emelkedik, amikor is a víznek a hősugarak által megindított fölbomlása rendkívüli mértékben fokozódik. Ennélfogva jelen találmány szerint a tápvizet nem a víztükör közelében, hanem egészen lent vezetjük a tartányba, amelyben a láng ég. Ezen berendezést a mellékelt rajz 1. ábrája tünteti föl. A láng részben vízzel töltött (a) tartányban a víz fölszíne alatt szabadon ég. A (b> lángzóhoz a levegő a (c) csövön, a tüzelő anyag pedig a (d) csövön vezettetik, míg a víz bevezetésére a tartány fenekének közelében elrendezett (e) cső szolgál. Ha a vizet nem akarjuk gőzzé alakítani, hanem csak fölmelegíteni, akkor egy (f) csapot alkalmazunk a meleg víz kibocsátására. Az elégett gázok ekkor a (g) csapon távoznak el. Az (f) vízcsap azonban zárva marad, ha a víz gőzzé alakítandó. Ez esetben az elégett gázok a vízgőzzel együtt a (g) csapon vezettetnek el. A víz hővezető képessége fölülről lefelé igen csekély. Mivel a leírt berendezésnél a a fölső forró víznek az alsó hideg vízzel való egyenletes hőmérsékű keveréke alig jöhet létre, a hideg víznek alulról való bevezetése következtében a hideg víz alulról állandóan fölfelé áramlik és így a lánghoz olyan víz jut, melynek hőfoka még emelhető. Ennélfogva az az eset, hogy a láng közelében hosszabb ideig állandó hőmérsékű víz legyen, itt nem következhet be. Ha azonban a hideg vizet fölülről akarjuk bevezetni és mégis el akarjuk érni, hogy a láng közelében mindig alacsony, a láng által fokozható hőmérsékű víz legyen, akkor a 2. ábrán látható berendezést alkal-