49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

(28) ábra) felel meg, egészen szabadon marad. Föltéve, hogy a (45) prizma alaplapján a fölső élhez közel a (46) pont van megjelölve és hogy az alaplap, tetszőleges módon meg van világítva, az ezen pontból kiinduló (46a) fénysugár a következő utat teszi meg: Első sorban is a (45a) fölületet a (46b) pontban találja ott visszaveretik és az X—X tengely alatt, a (46c) vonal irányában a (8) lencséhez ér, ennek hatása alatt fölfelé téríttetik, majd a (6) prizmának átfogó lapján (46d)-nél visszaveretik és a (6) prizmának ezüstözött fölületét találja a (46e) pontban ahol ismét visszaveretik. Már most a fénysugár a (46f) vonal irányában visszatér, majd a (46g) pontban a (11) prizmát találja és végül a (46h) pontban kijut a (12) prizmából. Ha a (46, 46b) köznek a (8) lencsétől mért távolsága a gyujtóponttávolsággal megegyezik, akkora (12) prizmának (46h) pontján kijutó fénysugárnál fogva a (46) pontnak képe a (8) szemlencsének (14. ábra) optikai terébenláthatóvá válik. Világos tehát, hogy az említett optikai térnek alsó részében (33. ábra] ábra a (45) prizma (29. ábra) alaplapjának fölső élénél bevésett lépték is, hasonlóképen a szemlencse optikai terének fölső részében (33. ábra) a (44) prizma (29. ábra) alaplapjának alsó élénél bevésett lépték is láthatóvá válik. A (44, 45) prizmák alaplapjainak megvilágítása céljából a műszer foglalatát hordó (3) tokban (32. ábra) megfelelő hasitékok vannak kiképezve, melyeket azoban csak az igazítás művelete közben tartunk nyitva. Ezen műveletet a következőképen foganatosíthatjuk : Ha a műszer graduálását elvégaztük, amikor is az (5, 6) prizmák állását a (3b) csavarok (30. ábra) segélyével melyek a prizmák foglalatait a műszer teste külső gyűrűinek (2a) peremével kötik össze, kellően szabályoztuk, akkor a (44, 45) prizmák megvilágítására szolgáló hasítékokat szabaddá tesszük, miáltal a szemlencse optikai terében a (44b, 45b) léptékek képeinek (33. ábra) állását megfigyelhetjük. Ha a megfigyelt állás az ábrán föltüntettel megegyezik, akkor a műszer a pontos mérésnek megfelelő állapotban van ; két említett képnek ugyanis a mérés művelete közben a föltüntetett állást kell elfoglalnia. Ha azonban a mérés megkezdése előtt azt vesszük észre, hogy a léptékek képei pld. a 34. ábrában föltüntetett módon egymáshoz képest el vannak tolva, akkor ebből azt következtethetjük, hogy a műszer törzse az X—X tengelyt (30. ábra) tartalmazó vízszintes síkban káros hajlítást vagy görbülést szenvedett, melyet már most a mérés előtt ki kell küszöbölni. Ennek elérése céljából a. merev (47) rúd van elrendezve, melynek két vége a műszer törzsének (2a) peremeire van fölerősítve. A (48) csavar, mely a (47) rúdnak (49) középrészén van átvezetve és a (3) toknak egy nyílásába beeresztve és mely a (49) rész furatában elforgatható, de el nem csúsztatható, arra szolgál, hogy a műszer törzsének kismértékű hajlítást adjunk, mely célból a csavart az egyik vagy a másik irányban elforgatjuk. Ekként módunkban áll a hőmérsékletváltozások okozta hajlításokat vagy görbüléseket kiküszöbölni;. e végből ugyanis nem kell egyebet tennünk, mint a (48) csavart mindaddig elforgatni, míg a (44b, 45b) léptékek képei a 33. ábrában föltüntetett állásba nem jutnak. A leírt műszer, különösen pedig az igazító szerkezet a találmány keretén belül természetesen sokféleképen módosítható, így pld. lehet a (44, 45) prizmák (30. ábra) gyanánt, azon követelmény kielégítése céljából, hogy a (44b, 45b) léptékek (29. ábra) a (7, 8) lencséktől (30. ábra) a gyújtóponttávolsággal egyenlő távolságban feküdjenek — dacára annak, hogy e prizmák méretei a gyakorlatilag megfelelő határokat túl nem lépik — kettős vagy hármas törésű prizmákat alkalmazni; hasonlóképen a műszer törzsének említett meghajlítására szolgáld szerkezet is bármily más, megfelelő módon foganatosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 Távolságmérő változatlan alapvonallal, jellemezve két, egymástól elkülönített, tárgylencsékkel ellátott távcső által, me-