49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

- 2 — 7. ábra a példaképpen fölvett, megfigyelendő tárgy vázlata. A 8. és 9. ábrák a tárgynak két különböző irányzásnak megfelelő képeit láttatják. A 10.—15. ábrák a grafikai kozinus-mikrométer alapját képező elméleti momentumokat szemléltetik távlati ábrázolásban. A 16. és 17. ábrák ezen mikrométernek egy fbganatosítási alakját láttatják függélyes metszetben, ill. fölülnézetben. A 18.—22. ábrák a mikrométer skáláit szemléltetik a különböző mérési periódusoknak megfelelően. A 23. ábra az eltérítő segédprizmának hatását szémlélteti távlati ábrázolásban. A 24. ábra ezen prizmának egy foganatosítási alakját és annak foglalatát láttatja függélyes metszetben. A 25. és 26. ábrákban a távolságmérőnek középső része hosszmetszetben, ill. elülnézetben van föltüntetve. A 27. ábra a szemlencsének és a képfordító prizmacsoportnak részletrajza. A 28. ábra az igazító készülék szerkesztési alapelvét szemlélteti távlati ábrázolásban. A 29. ábra a képfordító prizmának és az igazító szerkezet segédprizmáinak végnézete. A 30.—32. ábrák a műszernek főrészét, az igazító szerkezettel, hosszmetszetben és hátul, ill. elölnézetben láttatják. A 33. és 34. ábrák a szemlencsének optikai terét az igazítás, azaz a hibakiküszöbölés vagy utánállítás előtti és utáni állapotban láttatják. A távolságmérőnek távcsöves készüléke célszerűen csekély kiterjedési együtthatóval bíró fémből készült foglalatba van zárva, mely a (3) középtoknak (32. ábra) két ellenkező oldalából kinyúló, két vagy három (1) bordából áll. Az (1) bordák megfelelő közökben, a (2) gyűrűk segélyével vannak egymással összekötve, mely gyűrűk közül a középsők a műszernek egy, tetszőleges lábazattal bíró megfelelő állványon való rögzítésére, a szélsők pedig a prizmával ellátott tárgylencsék foglalatainak (30. ábra) fölvételére szolgálnak. A célszerűen T- vagy U-alakú harárrtffietszettel bíró (1) bordáknak a foglalat végei felé fokozatosan csökkenő magasságot (1. ábra) adunk oly célból, hogy a műszer törzse minden harántmetszetben majdnem egyenlő hajlítási szilárdsággal bírjon. A műszer törzsét, továbbá a külső (4) védőcső1

burkolja, mtely bármily megfelelő anyagból készölhet és arra szoígál, hogy a távolságmérő tulajdonképeni törzsét körülvevő levegő hőmérsékletének egyenletessége biztosíttassák, hogy ezáltal a műszer testének minden egyenlőtlen kitágulása meggátol tassék. A műszer törzsének mindegyik végén egy-egy (5), ill. (6) prizma van elrendezve, melyek a fénysugaraknak totális visszaverődését okozzák és ezen célból egyenlőszárú háromszögnek megfelelő harántmetszettel bírnak. Az (5, 6) prizmák, melyeknek távolsága a távolságmérőnek alapvonalát képezi, a háromszögnek egyik befogója mentén bejutó és a másik b:-fogón át visszavert fénysugarakat a (7, 8) tárgylencséken bocsátják át. A (3) toknak középső részébe jutó fénysugarakat egy, a képet egyenesre állító prizmacsoport fölfogja és a (9) szemlencsére bocsátja. Ezen prizmacsoport három totálisan reflektáló, egyenlőszárú háromszögnek megfelelő harántmetszettel bíró (10, 11, 12) prizmából (5. ábra) áll, melyek közül a (10, 11) prizmák egymást keresztezően (4. ábra), egymás fölött vannak elrendezve és egyik befogójuk mentén a (12) prizma átfogó lapjának alsó felére vannak odaragasztva. A prizmacsoport a (3) toknak (1. ábra) középső részében akként van elrendezve, hogy a (10, 11) prizmáknak szabad befogója a műszernek (X, X) hossztengelyére merőlegesen áll és hogy a (10, 11) prizmák átfogóinak közös (Y) pontja (4. ábra) az (X—X) tengelyben fekszik. A prizmacsoport helyzetét végül az a feltétel szabja meg, hogy a (12) prizmának átfogója az (5, 6) prizmák fénybeesési fölületeivel párhuzamos legyen. Ezen elrendezésnél a (9) szemlencsének optikai tengelye merőleges a (12) prizma átfogó lapjára és az utóbbi fölső