49523. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
.. • « , * " ]V 1* Megjelent 1910. évi augusztus hó 25-én. MAGY, ^ KIh. SZABADALMI jKH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4952B. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Távolságmérő. GOLZI VIRGILIO GÉPSZERKESZTŐ ÉS BARDELLI FELICE KERESKEDŐ TORINOBAN. A bejelentés napja 1909 október hó 16-ika. Jelen találmány tárgya változatlan alapvonallal bíró távolságmérő (teleméter), melynek segélyével módunkban áll tetszőleges, könnyen fölismerhető tárgynak a megszemléiési ponttól való távolságát egyszerű megfigyelése révén egyetlen helyről meghatározni. A találmány szerint szerkesztett távolságmérő három készülékből áll és pedig: egy távcsöves készülékből egy optikai mérőkészülékből és egy igazító készülékből. A távcsöves készülék két különálló távcsőből áll, melyeknek prizmával ellátott tárgylencséi a távolságmérő alapvonalát képező fix távolságban vannak egymástól elrendezve és egy képfordító vagy egyenesre állító prizmacsoport segélyével a megfigyelt, ill. kitűzött tárgynak két különböző képrészét szolgáltatják, melyek egy egyetlen szemlencse optikai terének fölső és alsó felében jelennek meg. Az optikai mérőkészülék az említett két képrész közötti távolság mérésére szolgál; ezen távolságból, mely a megfigyelt tárgy távolságával fordított arányban áll, a tárgy távolságára lehet következtetni. Ezen mérőkészüléket, melynek föladata a két különböző képrészt vagy egymással vagy a szem- I lencse szálkeresztjének egy jelével összeegyeztetni, az alábbiakban részletezendő sajátoságainál fogva grafikai kozinus mikrométernek fogjuk nevezni. Az igazító készülék a tárgylencsék prizmáinak a képfordító prizmacsoporthoz és a szemlencséhez viszonyított pontos beállítására szolgál; lényegileg optikai jelleggel bír és lehetővé teszi, hogy a távolságmérő főelemeit abba az ereíeti állásba lehessen visszahozni, melyet azok a műszer graduálásakor (léptékkészítésekor( elfoglaltak. E készülék segélyével továbbá kiküszöbölhetők mindazon hátrányok és pontatlanságok, melyeket a műszer a hőmérsékletváltozások hatása alatt beálló alakváltozások folytán szenved. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező távolságmérő műszer egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a távolságmérőnek vázlatos hosszmetszete. A 2., 3. és 4. ábrák a képet egyenesre állító prizmacsoportot elül-, oldal-, ill. fölülnézetben láttatják. Az 5. és 6. ábrák ugyanazt két különböző I távlati ábrázolásban szemléltetik. A
