49489. lajstromszámú szabadalom • Gőzfőző berendezés vasúti járművek számára

gőz a mellékvezetékre szívóhatást gyakorol, miáltal a mellékvezetékben erős áramlás keletkezik s ezáltal ez nemcsak állán-, dóan kellő mennyiségű friss gőzt nyer, hanem a csapadékvíz fölgyülemlése is hathatósan megakadályozta tik. Á mellékvezetékben a főcsőhöz közel egy-egy (D) elzáró elem '{csap, szelep, csappantyú stb.) van alkalmazva, melynek segélyével a gőz átömlési keresztmetszete szabályozható; ennek célja az, hogy az egyes kocsik fűtőtesteihez jutó gőz lehetőleg egyenlő nyor mással bírjon, tekintet nélkül íarra, hogy az illető kocsi a gőzt szolgáltató kazántól mily távolságra van. Ezen elzáró elemek célszerűen egy (E) mutatószerkezettel köttetnek össze (5. ábra), melynek beosztása megmutatja, hogy az átömlő nyílás az esetben, ha az illető kocsi a kazántól számítva, 1, 2, ,3 stb. helyen van, milyen helyzetbe állítandó be. A mellékvezetékből minden kocsiszakaszhoz egy (F) elosztószerkezeten (csap, tolattyú stb.) keresztül ,a kocsiszakaszban elhelyezett fűtőtestekhez juthat a gőz. Minden szakaszban több (J) fűtőtest van elrendezve, melyek egyik végükön oly módon van,nak a (H) csövek , segélyével az (F) elosztószerwel összekötve, hogy ennek állása szeritlt e gőz csak , egyetlen vagy több párhuzamosán kapcsolt fűtőtestbe áramlik. Az (F) elosztószerkezet kiegészítő részét képezi a kocsiszakasz falán alkalmas helyen elhelyezett ismert (G) szaír bályzó szegmens. A szegmens forgattyúkarjának különböző állásai szerint Vagy valamennyi fűtőtest el van zárva, , vagy azok közül 1, 2, Í3 vagy több van a igőzt-Vezetékkel összekötve. A forgattyúkarnak különböző állásaiban való biztos ínegtaritására szolgáló (N) rugós rögzítőszerkezet közvetlenül az (F) szabályzószerkezetre van szerelve (6. ábra), miáltal elkerülhető ,az összekötő rüdazat elgiörbülése vagjr a kocsiszekrény alakváltozása által okozott káros befolyás. A gőzvezetékkel összekötött (J) . fűtőitéstekben a fölülettel arányos , mennyiségű gőz fog lecsapódni ;

és természetesen ugyancsak ezzel arányos mennyiségű' melegmennyiséget a környezetbe leadni. A lecsapódott víz a lejtéssel fölszerelt (J) fűtőtestekből az ezek mélyebben fekvő végéből kiinduló (K) levezető csöveken át az (L) önműködő csapadékvízleválasztókba s innen a szabadba jut. Ezen esapadékvízleválasztók bármilyen ismert alkalmas (Szerkezetűek lehetnek, pl. egy éterrel töltött ívcsőből állhatnak, melynek hőokozta alakváltozása egy szelepet nyit vagy zár. A találmány szerint azonban mindig több a rajzban pl. négy (L) csapadékvízleválasztó van szorosan egymás mellett közös (M) védőburkolatban a kocsi alvázára erősítve úgy, hogy a védőburkolat belsejében lévő többét-kevésbbé zárt tér mindig jóval magasabb hőmérsékletű, mint a szabad levegő, mivel ha a több készülék közül, csak egy is , működésben van, a rajta keresztüláramló melegvíz vagy gőz elegendő meleget szolgáltat arra, hogy a vele közös térben elhelyezett többi készüléket, ha bármély okból nem működnek, a befagyástól megóvja, vagy ha valamely különös véletlen folytán valamelyik készür lék mégis befagyna, úgy azt a szomszédos készülékek, mihelyt a fűtés megindul, csakhamar fölmelegítik. Látjuk tehát, hogy ezen rendszer bírja mindazon tulajdonságokat, amelyeket egy jó kocsifűtéstől megkívánunk. A mellékvezeték és annak két végén egy-egy szabályozó elem alkalmazása biztosítja a rendelkezésre álló gőzmennyiségnek a vonat összes kocsijaiban való egyenletes elosztását úgy, 'hogy az utolsó kocsi épp oíy intenzív fűtést nyer, mint az első. A fűtés a több fűtőtest különi-külön ki- vagy beiktatása által, szakaszonként teljes mértékben szabályozható és pedig teljesen függetlenül minden külső körülménytől. Az előfűtés igen gyoí-san mehet végbe, mert ai egész rendszerben a gőz gyors áramlása biztosítva van, mely annál gyorsabb, minél több gőz csapódik le, vagyis minél nagyobb melegméímyüség leadására van sZükség. A gőz gyors áramlását nem akar dályozZa a lecsapódó víz, mert eníiek a gőzzel ellenkező irányban sehol sem kell