49485. lajstromszámú szabadalom • Eltoló és akasztó berendezés írógépeknek az írásnál ellentámaszúl szolgáló fölütei számára

ágyazás, melyen a (3) betű vagy tipusrudak sora nyugszik. A betűrudak a (4) ellentámaszhenger közös nyomtató pontja felé lökhetők. A betűrudak az ábrázolt esetben három sorozat betűvel vannak ellátva és az írásnál ellentámaszul szolgáló (4) henger felé nem ábrázolt szerkezetek által löketnek. A (4) henger az (5) kocsin van elrendezve, melynek hátsó része a középső (7) vonórúd fölfelé irányúló szarvszerű (6) részéhez támaszkodik, a (7) rúd a gépen keresztben van vezetve és annak mellső falában van megerősítve. A vonórúd a (2) ágyazás alatt a (8) pályán, valamint a gép (9) oldalfalában van vezetve. A (7) rúd előre vagy hátra mozgatható, hogy az ellentámaszfölület helyzetét a betűfölületekhez képest megváltoztathassuk. A (4) henger (5) kocsija a (10, 11) sínekkel van ellátva, melyek között a golyókat tartalmazó lengő (12) sin fekszik. Ezt a sint a (13) lengő karok tartják, melyek a vonórúd (15) karjaiban ágyazott (14) tengelyen vannak elrendezve (2. ábra). A (12) sin függélyesen ellentétes irányokban eltolható, hogy a (4) henger kocsiját megfelelő helyzetbe hozhassuk. A sinek ellentétes végei egyenlő mértékben mozdulhatnak el, ha a (14) tengely és a (13) kar által eltolatnak. Ez a szerkezet azonban nem képezi a találmány tárgyát. A (12) sin középrészén lefelé álló (16) kar van megerősítve, mely a (18) rúdon elrendezett (17) golyó fölvételére karimával van ellátva. A golyót a karimában a (18) karon (21) állító csavarok segélyével megerősített (20) lemez tartja fogva. A lemez a (18) karhoz képest beállítható, hogy a gömbcsuklós kapcsolat minden meglazulását meglehessen akadályozni; ezen célra a (21) csavarok szolgálnak. A (18) rúd alul a (22) gömbben végződik. (2. ós 3. ábra), mely a (25) lengőemelő (24) karimájában fekszik és ebben a karimás (26) lemez által tartatik fogva; a (26) lemez a (27) csavarok segélyével a (25) emelőn beállíthatóan van rögzítve. A (25) emelő egyik vége a gépállvány szilárd (28) részével van összekötve (3. ábra); az összeköttetést egy golyó és a (30) i karima létesíti; ezen részek meglazulások kiegyenlítésére beállíthatók. Az emelő másik vége a (31) golyó és egy karima útján a (32) hajtó emelővel van összekötve. A kettős (32) emelő a hátsó végeiken a (35) heveder által egymással összekötött két (33) és (34) rúdból áll. (1. ábra). A (32) emelő végei között a (36) csap útján forgathatóan össze van kötve a (37) átkapcsoló emelővel (2. és 6. ábra), mely a (33) és (34) emelőrészek között fekszik; a (37) emelő a géptalapzat (40) karján a (38) csap körül forgathatóan van megerősítve. A (41) átkapcsoló emelő (6. ábra) a (32) hajtóemelő mellső végével a (42) csap segélyével van összekötve. A (33) és (34) emelőrészek mellső végein (43) hosszhasítékok vannak kiképezve, melyeken a (42) csap hatol át. A (41) átkapcsoló emelő is a (32) hajtóemelő (33) és (34) részei között fekszik és a (40) karon a (44) csap körül forgathatóan van megerősítve. A (32) emelőn forgáspontjai között a (45) kar van elrendezve, mely az átkapcsoló emelőkkel össze van kötve és melyet helyzetében a (46) állító csavar rögzít. A (45) karral a (47) rúgó van összekötve, mely a kart fölfelé húzza és egyszersmint az átkapcsoló emelőket is a párnázott (48) ütköző felé szorítja. A (47) rúgó tehát az átkapcsoló emelőket rendes nyugalmi helyzetükben a (48) ütközőhöz szorítva tartja és a (4) henger kocsiját rendes középhelyzetébe téríti vissza, ha az az egyik vagy másik irányban el volt tolva. A (37) és (41) átkapcsoló emelők mindegyike előre álló (50, 51) billentyűemelőkkel van ellátva (2. és 6. ábra), melyek az (52) és (53) csapok körül forgathatóan vannak elrendezve. Ezen emelők az átkapcsoló emelők mellső végeinek oldalfalaival érintkezésben állnak és az (54) és (55) hornyokkal vannak ellátva, melyek az átkapcsoló emelők mellső végeinek (56) és (57) nyelveit fölveszik. A 2., 5. és 6. ábrából láthatjuk, hogy az (50) és (51) billentyűemelők hornyai valamivél szélesebbek, mint az általuk fölvett nyelvek úgy, hogy a billentyűemelők és az átkapcsoló emelők között csekély viszonylagos mozgás válik lehetővé.