49465. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gázok vagy gőzök oly folyadékokból való elillanásának megakadályozására, melyek egyik edényből a másikba való átvezetésükkor is ezen edények egyikébe friss folyadék bevezetésekor ily gőzöket vagy gázokat fejlesztenek

Megjelent 1910. évi augusztus iió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49465. szám. IV/b. OSZTÁLY. Berendezés a gázok, vagy gőzök oly folyadékokból való elillanásának megakadályozására, melyek egyik edényből a másikba vagy- átvezetésükkor és ezen edények egyikébe friss folyadék bevezetésekor ily gőzöket vagy gázokat fejlesztenek. POLITZER ARNOLD SZESZGYÁRI MŰSZAKI VEZETŐ SMIRICBEN. ^ A bejelentés napja 1909 december hó 4-ike. Különösen a vegyi nagyiparban állítanak elő olyan folyadékokat, melyekből már normális hőmérséklet mellett is keletkeznek értékes gázok, vagy gőzök; ezek a gázok, vagy gőzök a tartányokban a folyadék színe fölött gyűlnek össze, a folyadéknak más tartányban való eresztésekor pedig a levegőbe tűnnek el, mely veszteségek igen gyakran, — pl. a szesziparban — anyagilag is jelentékenyen érezhető. Ez a találmány oly berendezésre vonatkozik, mely ezeket a veszteségeket megakadályozni, illetőleg a lehető legkisebb mértékre csökkenteni van hivatva, amennyiben az ily folyadékokból fölszálló és a más tartányba való átvezetés alkalmával azokból elillanni törekvő gázokat, vagy gőzöket fölfogjuk és fölhasználjuk. A következőkben példa gyanánt a szeszkezelést tartom szem előtt, noha a berendezés célszerűnek mutatkozik minden más folyadékhoz is. Minden szeszgyárban, minden szeszfinomítóban és minden szesz-szabadraktárban a szeszkezeléshez különböző tartányok és edények szükségesek, finomítókban a különböző minőségek számára külön-külön edények alkalmaztatnak. Mellékelt rajz vázlatos 1. ábráján pl. négy tartány van a nyersanyag, négy pedig a finomszesz számára föltüntetve. E tartányok mindegyikében képződik a folyadék nivója fölött szeszpára, mely eddig abban a pillanatban kiillant és veszendőbe ment, amint a tartányba több szesz folyt be, vagy pedig szeszt szivattyúztunk be. Ha pl. a (2) tartányból a (4) tartányba szeszt szivattyúzunk, akkor a (4) tartány színvonala fölött lévő összes szeszpárát kiüzzük, amihez még a szivattyúzás közben való szeszmozgás következtében előálló szeszpárolgás is járul. Ha egyik tartányba, pl. (8)-ba szakadatlanul ömlik a készülékből szesz, akkor szakadatlanul jelentkezik szeszvesztesség is, minthogy a beömlő szesz által kiszorított levegő alkohollal van telítve. Ennek a szeszveszteségnek elhárítására jelen találmány értelmében az egyes tartányok közé (1) nyomáskiegyenlítő-vezetéket iktatunk és ezenkívül a gázok, párák, vagy gőzök fölfogására sajátos hidraulikus zárást rendezünk el. Az egyes (1, 2, 3, 4 . . . .), illetőleg (5, 6, 7, 8 ... .) tartányokat egymással összekötő (1) vezetékeknek az a céljuk, hogy a nyomást kiegyenlítsék, ha