49446. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok derítésére és tisztítására
•csökkenti a (4) szekrényben a keresztmet- , szetnek hirtelen való nagyobbodása következtében. A nehezebb alkatrészek egy része alásülyed és a ferde (7) fenékkel ellátott alsó térbe jut, melyből az elzárható (8) csövön keresztül kivánt időpillanatban elvezethető. A fölső (5) szekrénytérben a folyadék fajsúly szerint helyezkedik el és pedig oly módon, hogy a könnyebb alkatrészek, így például zsiradékok fölemelkednek, a nehezebb folyadékrészek ellenben alant iparkodnak maradni. A fölső (9) csövön alkalmazott (10) csap arra szolgálhat, hogy bizonyos időközökben a legfölsőbb zsírréteg lebocsáttassék, míg a (11) cső és ennek elzáró csapja segélyével szükség esetén a (4) szekrény teljesen kiüríthető. A (4) szekrény fölső része az alsótól (12) tolattyúlap segélyével elválasztható. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási példánál az átömlés (13) helyen történik. Ha a (12) tolattyúlapot jobbra toljuk, úgy a (13) nyílást elzárjuk. Már magában véve a (4) szekrény segélyével is lehetővé válik a tisztátlanságoknak -és zsíros alkatrészeknek a többi folyékony alkatrészektől való fajsúly szerinti durva •elválasztása. Hogy azonban az elválasztás lehetőleg tökéletes legyen, a következő berendezést alkalmazzuk: A (12) tolattyúlap (14) kivágással van ellátva, mely annak 1. ábrán föltüntetett állása mellett az (5) szekrény tölcséralakú <(15) részével összeköttetésben áll. A folyadék a rajzban föltüntetett nyílirányban a négyszögletes (6) csövekbe ömlik, melyek alábbi szerkezettel bírnak. Az egymással szemben fekvő falakon (16) kiugrások vannak, melyek lefelé szekrényalakúan vannak kiképezve. A folyadék kénytelen minden egyes (6) csőbe a berajzolt •nyílirányban hullámosan fölfelé belépni, mi•mellett a szekrényalakú (16) kiugrásokba ütközik és az utóbbiak által alkotott szekrényben a zsiradékrétegek gyűlnek össze, minthogy ezek csekélyebb fajsúlyuak következtében nagyobb fölhajtást szenvednek, dint a víz. Hátra volna még a folyadéknak baktériumoktól váló megtisztítása, mit azáltal végzünk, hogy a (17) csövön keresztül , levegőt, vagy ózonnal kevert levegőt fúvunk be, mely a (18) fúvókákon keresztül (6) csövekbe lép és a folyadékot örvénylő mozgásba hozva, teljesen átjárja úgy, hogy a baktériumok oxidálódnak. A (6) tartány (19) levezető csövön keresztül kiüríthető. Ha a (12) tolattyúlapot jobbra toljuk, úgy a (14) nyílás oldalt elzáródik, minthogy ez a (4) falhoz támaszkodik úgy, hogy ezáltal a (6) kamrák az (5) főkamrától és mint föntebb említettük, ezen (5) főkamra a szilárd anyagok fölvételére szolgáló legalsó kamráktól elválasztatnak. A 3. és 4. ábrán a (6) csöveket tökéletesebb szerkezeti megoldásban mutatjuk be. A (16) szekrényeket (20) fogantyúkkal láthatjuk el úgy, hogy azoknak a (4) falból való kihúzása és tisztítása kényelmesen eszközölhető. Emellett természetesen elengedhetetlen követelmény a (4) falnak, illetőleg (6) kamrának jó tömítése. Azonfölül (21) lefolyató csöveket is alkalmazhatunk, melyek majdnem a fölső szekrény fenekéig nyúlnak úgy, hogy a folyadékban levő olajrészek lebocsáthatók. A (22) csapok elzárásra szolgálnak. Ebben az esetben a (6) csövek baloldali falán lévő szekrényeket célszerűen apró (23) deszkák helyettesítik, melyek terelőlemezekül szolgálnak és a folyadéknak hullámvonalszerű mozgását eredményezik. A folyadéktól átáramol (6) csövekben vagy az (5) tartányban szűrő anyagokat, mint például csontszenet vagy hasonlót alkalmazhatunk, avagy kémiai szereket vezethetünk be. A föntiekben leírt készülék legtöbb esetben megfelel derítési célokra és a vizet (6) csövekből közvetlenül a gyűjtőtartányba bocsáthatjuk le. Ha azonban további derítés válik szükségessé, úgy a következő készüléket alkalmazzuk. A (24) tartányhoz, melybe a (6) csövek torkolnak, egy vagy több forgó derítőkészülék csatlakozik. A folyadék a (24) tartányból (25) csövön keresztül az üreges (26) teDgelybe áramlik, melynek (27) nyílásain keresztül (28) tartányba kerül. Utóbbinak kerületén ferde (29, 30) lécek vannak elrendezve. A (28) tartányt (31) fogaskerék