49417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta kaucsuk, gutta és efféle előállítására
rítanunk. Azonban a csekélyebb értékű kaucsukfajok, melyek pedig a kivonás szempontjából első sorban jönnek tekintetbe, amilyen pl. a jelotong, a szokáos mosás után végzett szárítás alkalmával degenerálódnak és nemes kaucsuktartalmnk a szárítás előrehaladtával anilinban és anaylacetatban oldható degenerátummá alakul át, mely már csak igen csekély értékkel bír, míg ha nedves kezelést megengedő extraháló szereket, pl. fenolt stb. alkalmazunk, akkor a friss anyagból is csak jó és értékes nemes kaucsukot kapunk. A nedves kezelésnek, vagyis a víz hozzáadásának célja abban áll, hogy a gyantaoldószer hydrat alakjában, azaz vízzel telített állapotban hasson. Az oldószerhez ugyanis annyi vizet adunk, amennyi azzal hydrátképződés mellett vegyülni képes. Ha pedig az oldószerhez a hydrátképződéshez Bzükséges vízmennyiségnél többet adunk, akkor ezzel azt érjük el, hogy a hőmérsék alacsony fokon marad, továbbá a fehérnyeszerű, rothadási, festő és keserű aüyagok is kivonatnak, amellett pedig a víz a nyersanyagban lévő tisztátalanságokat is fölveszi. Jelen eljárás szerint a kaucsuknak a nyersanyagból való előállítását a gyantás, olajos stb. alkatrészeknek pl. fenollal, kresöllal stb. való extrahálása útján a kaucsuk olvadási pontjánál alacsonyabb hőmérsékek mellett végezzük és goüdosan ügyelünk arra, hogy az oldandó gumi hőmérsékét el ne érjük. E célból a folyadékhoz, a visszafolyásra állított hűtőben való főzés alkalmával a hydrátképződéshez szükséges vízmennyiségnél több vizet adünk, és pödig ánnál többet, iöinél szárazabb az árú. A víz, ölint már említve vólt egyúttal arra is szolgál, hogy a fehérnyeszerű, festő és keserű fcftyagokat tíiellék-extrahálás útján kioldja és a rothadó és tisztátalan alkatrészeket fölvegye. Há tétiát fílse, Víztartalmú áí-ú földolgozásáról ván szó, akköf csak kévés tizet kéli hozzáadnunk, niíg elíeiibeii őzáfaz, beffcktárózott és ttiegfüünkáít nyetsanyaghöü ftrár nagyübb tfienöyiségű víz szükségei Igett nedVés árúnál fúár a normális víztartalom is olyan nagy lehet, hogy egy részét kisajtolással vagy más alkalmas módon el kell távolítani, mielőtt az árú extrahálásához fognánk. Az árú víztartalmának, illetve a hozzáadandó víz mennyiségének minden esetben legalább annyinak kell lennie, hogy az oldószer, pl. fenol (C6 H6 OH) hydráttá (C6 H6 0-|-V2Ha 0) alakuljon át. Jelen eljárás a kaucsukiparban lényeges haladást jelent, amennyiben friss és konzervált tejnedvek, valamint friss és nedves nyersárűk földolgozását is lehetővé teszi, amelyek jobb tiszta kaucsukot adnak, mint a régi száraz áruk. A kivont kaucsuk vízzel hígított lúgok segélyével mosható ki és ily módon a hozzátapadó extrahálószertől megszabadítható. Mivel a fenolok, kresolok stb. a vízgőzben elillannak, vízgőzzel vagy vákuumban való desztillálás útján ismét könnyen elválaszthatók a gyantától, miközben az alacsony hőfok miatt a gyanta nem bomlik föl, mivel a kaucsukgyanták majdnem mindnyájan saveszterek, melyek csak 300° C és magasabb hőfoknál esnek szét. Példák: Jelotong vagy eúphörbia tömbökből, guttasoh vagy más üagy gyantatartalmú kereskedelmi árúból 5000 kg-ot nyerseri vagy megmosva 5000 kg o-kresollal éö a nyersanyag nedvtartalma szeí'int 10Ö—1000 1. vízzel a visszafolyásra állított hűtőben állandó kavarás meílett fő^tillk. Azütán á kavaró művet megállítjuk, a készüléket Í0 percig nyugalomban hagyjuk, a vizet és kiesőit a kivont anyagokkal együtt lebocsáijuk és az egész eljárást addig ismételjük, míg ÖSak a gumi a kívánt tisztasági fokot ítem inütatja. Á kiemelt tisjftá kaüesuköt azután vízgőzzel vagy hátrotilúggal szabadítjuk meg a hozzátapadó kresoltól és az oldósáfeft váküiíüiban vagy Vízgőzzel váló desztillálással választjuk éí a gyántátöl, högy ismét fölhasziíálhátó legj/éil. O-kresol hélyett (tü) és (p) kresoí-fériolokat, vagy a feüoloköak más helyettesítési termékeit és homológjait, vagy éáén anyagok kevetékelt is alkalmazhatjuk, amíljré-Üék jií. a kőszéü- és bükkfakátí-áiiy kreosot-
