49409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék lepárlandó folyadékoknak kettős és fokozottabb előmelegítésére önhatályú cirkulációval

3 — az előmelegítő alsóbb folyadékmennyiségé•vel, amely csak egy-két óráig volt előmelegítve és amely idő alatt természetesen sohasem melegedhetik föl oly magas hőfokra mint az előmelegítő fölső folyadéktartalma. Végeredményben tehát a keverési hőfok a párlási maradékok lebocsátása után alacsonyabb, mint az előmelegített fölsőfolyadéknak hőfoka és így a fölkevert vízmennyiségnek és iszapnak egy részét a most hidegebb folyadék magába ismét bekebelezi, vagyis az előmelegítő folyadéktartalmának üzemállapota ekkor előnytelenebb, mint a párlási üzem alatt volt és éppen ezen alkalmatlanságok és veszélyek elhárítása miatt alkalmazták és alkalmazzák a cirkulációs szivattyút. A cirkulációs szivattyúval a fölső és alsó szintű folyadékok oly módon kevertetnek össze, hogy az előmelegítős üzem legelső pillanatától fogva az alsó rétegeket folytonosan a fölsőbe szivattyúzzák, amiáltal a fönt jelzett és részletesen tárgyalt üzemzavarok mellőztetnek. Találmányom mellőzi a cirkulációs szivattyút, emellett mellőzi a cirkulációs szivattyú mellőzése esetén beállott alkalmatlanságokat és veszélyeket, mert találmányom egy oly előmelegítő, amelynek berendezése által a folyadékok önhatályúlag cirkulálnak, még pedig mindjárt az előmelegítés első pillanatától kezdve és így megtakarítható nemcsak a szivattyú beszerzése, de annak üzemköltségei is, miután a szivattyú folytonos üzeméhez szükséges gőz is megtakaríttatik. Másrészről ismét természetes, hogy az előmelegítőben végbe menő önfaatályú nyugodt folyadékelhelyezkedés sokkal előnyösebb a víz- és iszapleülepedés szempontjából, mint a szivattyús cirkulációs üzem amelynél a folyadék helyváltoztatása szivattyúzás, tehát kevesebb ki- és beözönles által éretik el és amelynél előnytelen folyadéksebességekkel kell számolnunk, amelyek a tökéletes víz- és iszapleülepedést csak gátolják. A találmányom szerinti előmelegítőnél még az az előny is megvan, hogy a párlási üzem tartama alatt alacsonyabb hőfokú foí lyadék által történik a hőfölvétel, amidőn is az sokkal gazdaságosabb. Míg tehát az eddigi eljárásnál az előmelegítő folyadékjának csak egy része működött, addig a találmányom szerinti eljárásnál már kezdettől az előmelegítőnek összes folyadékja használtatik hőfölvevő közegnek. Végeredményben tehát találmányi készülékem egyenlő méretezés mellett hatásosabb hővisszanyerést nyújt és nélkülözhetővé teszi az eddig használatos cirkulációs szivattyút, megtakarítjuk ezen szivattyúuak üzemköltségeit és beszerzését és emellett mellőzi mindazon veszélyeket, amelyeket egy ily szivattyú alkalmazása nélkül elkerülni nem lehetett. Eljárásom azáltal valósul meg, hogy az előmelegítőkben a párlatok és párlási maradványok elvezetésére egy olyan csőrendszert alkalmazok, amelynek segítségével az előmelegítő egész folyadéktartalmát rögtön az üzemnek első pillanatától fogva keringésbe hozom. Ezen elrendezés lényege a mellékelt rajzokból tűnik ki és azáltal van jellemezve, hogy a párlatok elvezetésére szánt csővezetéket az előmelegítőnek oly szintjében helyezem el, hogy az vagy a párlási maradványok csővezetékének szintjébe vagy pedig még az alá is kerüljön. A párlási kazán az ábrákban K, az előmelegítő E betűvel van jelezve. Az ábrákban a párlatok csővezetéke D-vel, a párlási maradványok csővezetéke R-rel van jelölve. Az előmelegítő lehet akár egy testű, akár több részből összeállított is és így több testű. Az egy testű előmelegítő fig. 1, 2, 3, 4 sz.erint vannak kiképezve, míg több testű előmelegítők berendezését fig. 5, 6 mutatja. Ha az előmelegítő vízszintes helyzete a kazánnal szemben olyan, hogy a párlási maradványok lebocsátása a folyadék saját súlya folytán nem történhetik, úgy fig. 4 ben föltüntetett elrendezés szerint a párlási maradványokat az előmelegítőben elhelyezett emelkedő és R-rel jelölt csővezeték segítségével most már lehűlve ki is szivattyúzhatjuk. Úgy a párlatok, mint a párlási ma-