49384. lajstromszámú szabadalom • Váz légbeli járművekhez

— 2 kötelekből képezett, merevített lapos tőgerendát lehet végig vezetni, melynél a tőgerenda éleit a csövek alkotják. A léggömböt ez esetben hosszirányban is merevíteni, felesleges, úgy hogy ekkor a vázra teljes, vagy csak hosszirányban merevítetlen burok szerelhető föl. Hogy a ballont könnyebben szállíthathassuk, az egész vázat hosszában egymás mellé sorakozó egyes vázrészekre lehet szétbontani és eme vázrészeket összecsukhatóan lehet szerkeszteni. Ily összecsukható váz két foganatosítási alakját mutatja be, példaképen az 1., 2., 3. és a 4., 5. ábra. Mindkét foganatosítási alaknál a hosszirányú (a) csövekkel, valamint (c) gyűrűkkel sugárirányú, csövekből alkotott és nyomásra igénybe vett (b) támasztékok vannak csuklósan kapcsolva, melyek az esernyőknél szokásos módon csakis annyira nyithatók szét, hogy egy bizonyos szög alatt álljanak be. Ebben a helyzetükben a támasztékokat a váz külső mezőiben alkalmazott átlós és kerületi irányú (d) feszítő kötelek segélyével, a központi (f) húzó kötélnek a feszítő berendezés közvetítésével történő megfeszítése által rögzíthetők, míg az (f) feszítő kötél megeresztése után az egész váz összecsukódik. A végükön például süvegek segélyével elzárt hosszirányú (a) csöveket a szomszédos rekeszek hosszirányú csöveivel könnyen oldható kötések kötik össze. A ballonváz csúcsrészei szintén összecsukhatók. A váz úgy az 1. ábrán látható hengeres mint a 4. ábrán látható torpedó alakú foganatosítási módnál összecsukható lehet. A 4. ábrán látható foganatosítási alak az 1. ábrán láthatótól még annyiban is eltér, amennyiben a végigfutó feszítő kötélnek csak egy feszítő berendezése van. A ballomburok akár belül a kalitkaszerő vázban foglalhat helyet, mikor azt (a) és (b) csövekhez kapcsoljuk, akár pedig kívül, esernyőbehuzathoz hasonló módon feszíthető ki a vázon. Ez utóbbi esetben a hosszirányú csöveket a választófalakon gázzáróan kell átvezetni. A (h) födő szalagok a burkok között lévő hézagokat hidalják át úgy, hogy a ballonburkolat folytonos fölületet alkot. Egy ily vázrészt össszerakott állapotban a 3. és 5. ábra mutat. Hogy a ballon térfogatát az épen szükséges egyensúlyi állapotnak megfelelően tetszés szerint változtathassuk meg, tehát a föl- vagy leszállást, vagy a stabillá tételt ballaszt kidobása, vagy dinamikus berendezések alkalmazása nélkül végezhessük, a ballon burkolatát egy vagy két hosszirányú (a) csővel nem kapcsoljuk össze úgy, hogy a burkolatnak megfelelő részét mechanikus eszközök segélyével fujtatóhoz hasonlóan ki vagy behúzhatjuk. A csöveket papírból vagy szövetből készíthetjük, melyet alkalmas ragasztó anyag használata és esetleg fémbetétek, például nagy szilárdságú acéldrótok közbehelyezése mellett több rétegben föltekercselünk. A rétegeket nagy nyomás alatt sajtolás útján kapcsoljuk egymáshoz. A csövek azonban alumíniumból, vagy ennek öntvényeiből vagy más, aránylag nagy szilárdságú, könnyű fémből is készülhetnek, de alkalmazhatók vékonyfalú, spirális vonalban hengerelt (pl. a 185.085. sz. német birodalmi szabadalom leírt eljárás szerint készült) acélcsövek, vagy más har sonló anyagok, melyek nagy szilárdság mellett igen könnyűek. A papírból, szövetből vagy más hasonló anyagból készült csöveket külső erőművi befolyások által okozott sérülések, vagy belülről, vagy kívülről behatoló nedvesség, vagy vegyi hatások ellen tartós és oldhatlan mázolással, galváno3 fémbevonattal, vagy nagyon vékony belső és külső bádogcsővel (pl. sárgaréz vagy alumínium füstből készült csővel) lehet védeni, vagy pedig a rétegek összekötésére használt kötő anyagot lehet úgy megválasztani, hogy oldhatlan legyen és minden egyes réteget megvédjen. A fönt leírt csövek természetesen gáztöltés nélkül való légbeli járművekhez is alkalmazhatók, pl. aeroplánok, csavaros repülőgépek stb. vázainak készítéséhez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Váz légbeli járművekhez, jellemezve, hogy a vázak főleg merev csövekből