49339. lajstromszámú szabadalom • Kifeszítőszerkezet mentőponyvák számára

- 3 — meken vagy a törzsszabadalomban védett <g) rugókon függeszthetjük föl. A ponyva feszültségének szabályozása azáltal történik, hogy a (k) csatot a (j) szíjaknak közelebb vagy távolabb eső (1) lyukába kapcsoljuk. A mentőponyva fölületének rugalmassá tétele céljából a jelen találmány szerint a raentőponyvát (m) légpárna gyanánt képezzük ki, melyet az egymást keresztező és akként hálót alkotó (o) hevederekhez erősítünk. A légpárna tetszőleges légáthatlan szövetből, gummiból vagy hasonló anyagból készülhet és a levegő beszorítására (r) visszacsapó szeleppel van ellátva. A légpárna a menekülőnek puha, rugalmas fölfogófölületet nyújt, ugy, hogy még a legkisebb mértékben való megsérülése is teljesen ki van zárva. A légpárnát természetesen csak akkor töltjük meg, amikor a szerkezet már teljesen ki van feszítve. Öszszecsukás előtt a levegőt az (r) szelepen át kibocsátjuk, a merevítőrudakat lekapcsoljuk és az állványelemeket a törzsszabadalomban ismertetett módon egymás mellé toljuk. A légpárna burkolata ekkor ép úgy helyezkedik el, mint a közönséges egyszerű szövetből való mentőponyva. Az 5—7. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az ugyancsak fölül nyitott (a) állványelemek közös (8) talpgerendákra vannak szerelve és pedig a két belső helytállóan, míg a szélsők a (t) pontok körül elforgathatóan. Az egyes állványelemeken itt (u) támasztórudak vannak alkalmazva, melyek a szerkezet nyitott helyzetében a talajhoz, illetve az alattuk lévő állványelemekhez támaszkodnak. Az egész szerkezetet (v) futókerekekkel ellátott (z) tengelyekre szereljük, úgy, hogy — jármű gyanánt lévén kiképezve — könnyen és gyorsan a használat helyére szállíthatjuk. A szerkezetnek szétnyitása is igen könnyen és gyorsan eszközölhető, amennyiben nem kell egyebet tenni, mint az állványelemeket legyezőszerűen oldalt elforgatni, amikor is az (u) támasztórudak szinte önmaguktól helyezkednek el. A 10. és 11. ábrákban bemutatott kiviteli alak rendkívül egyszerűen működő nyitó és merevítő szerkezettel van ellátva. Amint ez ábrákból látható, a középső helytálló (a) állványelemeken egy-egy szögemeityű van alkalmazva, melynek kifelé néző (8) karja a szélső állványelemen forgathatóan megerősített (10) rúddal, befelé néző (9) karja pedig az (s) talpgerendához erősített (15) csapágy körül foigatható (11) emeltyűvel összekötött (12) rúddal van kapcsolva. A (11) emeltyű külső vége (13) rúddal van összekötve, mely a szerkezet nyitott helyzetében a szélső állványelemeken alkalmazott (141 pecekhez kapcsolható, miáltal az egész szerkezet a 10. ábrában rajzolt helyzetében rögzíttetik. A (11) emeltyű akként van meggörbítve, hogy a (13) rúd felé eső vízszintes része a szerkezet talpvonalával egy irányba essék és a (13) rúd a szélső állványelem középvonalával lehetőleg nagy hegyes szöget zárjon be. Ha a szerkezetet összecsukni akarjuk, a (13) rudat a (14) pecekről lekapcsoljuk és a (11) emeltyűket a nyilak irányában forgatjuk, miáltal a 9., 10. szögemeltyűk is elforognak és a szélső állványelemek a helytálló középsőkhöz erősített (16) csuklópántok körül forogva, összecsukódnak. A szerkezet szétnyitására a (11) emelyűket a nyillal ellenkező irányba forgatjuk. A mentőponyvának fölfüggesztése a szállítható szerkezeteknél ugyanaz, mint a helytállóknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 42274. számú szabadalomban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az állvány elemeken villaalakú végükkel a szomszédos állványelemekhez kapcsolható (h) merevítőrudak vannak forgathatóan elrendezve oly célból, hogy ezekkel a szerkezet nyitott helyzetében annak szomszédos elemeit egymáshoz képest rögzíteni lehessen. 2. A 42274. számú szabadalomban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a függőleges (c) feszítőrudakon egy-egy szerkezet kifeszített helyzetében rúgó hatására az illető függőleges (c) feszítőrúddal csuklósan kap-