49289. lajstromszámú szabadalom • Papírzacskó előállítására szolgáló gép

lencék az üreges (111) tengellyel kapcsolt (109, 110) hüvelyeken vezettetnek. Ugyanezen tengelyen ül a (64) dobfogaskerékkel kapcsolódj (112) fogaskerék. A (108) szelencék ide-oda mozgatását a ferde fogazású (113) és (114) vonórudaknak a jobbra és balra hajló fogakkal ellátott (115) és (116) csavarkerekekkel való kapcsolódása által érjük el, mely utóbbiak a (117) tengelynek az üreges (111) tengelyben való ágyazása következtében ezen tengelyhez képest nagyobb vagy kisebb fordulatszámmal foroghatnak. Ezen célból (117) tengely az üreges (111) tengely hoszszúkás hasítékain keresztülhatoló és (115, 116) csavarkerekek lyukaiba pontosan illó (118) és (119) peckeket hord. A belső (117) j tengely külső vége azonkívül az üreges (111) tengely ugyancsak hosszúkás kivágásán keresztül kiálló (120) pecket hord, melynek az a rendeltetése, hogy a (117) tengelyt fokozatosan lassúdó, azután pedig ismét gyorsan lengő mozgásba hozza. A (117) tengely azonban emellett állandóan az üreges (111) tengellyel együttforog, mit az idéz elő, hogy (120) pecek egy lengő (121) kar segélyével együtt mozog ide-oda. Ezen kar az üreges (111) tengellyel mereven összekötött forgó (123) tárcsán oldalt lévő (122) csap körül leng és lyukkal ellátott forogható (124) csappal bír, mely utóbbin (117) tengellyel mereven összekötött (120) pecek halad keresztül. A (121) kar ingaszerű mozgása a helytálló és a (13) állványon elrendezett, egyidejűleg a forgó (111) tengely csapágya gyanánt kiképezett (125) bütyöktárcsa folytánállelő, mely utóbbin a (126) csapon lévő görgő mozog (21. ábra). A (108) szelencékben foroghatóan ágyazott (106) ujjakat (128) rugók állandóan kifelé nyomják úgy, hogy a lapszárnyak behajtásánál azok szorosan a papírra fekszenek. A (106) ujjak mozgása alkalmával (107) behajtólemez a zacskó alá kerül, amennyiben ez a forgó dob kerületétől némileg távozik (25. ábra) és mialatt a dob vele szembe mozog, a lapszárnyat behajtja. Ezen munka elvégzése céljából a (107) behajtólemeznek ingaszerű mozgást kell végeznie, miért is a csapágy gyanánt kiképezett és helytálló, továbbá (131) emeltyűt hordó (130) emeltyűben nyugvó (129) tengellyel van összekötve. A (131) emeltyű (132) görgője (133) bütyöktárcsában gördül (18. és 19. ábra). Ezen bütyöktárcsán a behajtott lapszárny kellő lenyomására még egy (135) szegmens is forog, mely ugyanazon üreges (1.30) tengelyen ül, mint (136) fogaskerék, melynek forgását (64) dobfogaskerék idézi elő. A zárólap behajtására a forgó (43) dob belsejében lenghetően elrendezett és (137) nyelvekkel ellátott karok szolgálnak, melyek (138) tengelyekkel merev összeköttetésben állanak. Utóbbiak (139) emeltyűket hordanak, melyek (140) görgői a (13) állványfallal összekötött helytájló (141) bütyöktárcsában gördülnek. A (139) emeltyűket (142) rugók húzzák vissza. A zárólapnak (137) karok segélyével való behajtása abban az időpontban történik, melyben a körívben kiképezett forgó (143) behajtólemez a behajtási vonalra fekszik föl. A (43) dob továbbforgásánál szükséges, hogy a (143) behajtólemez kitérjen és a zacskót ismét szabadon bocsássa (33. ábra), mit azáltal érünk el, hogy a (143) behajtólemeznek forgómozgása mellett lengő mozgást is kölcsönzünk, mely utóbbi a záró lap behajtása után gyorsabb, mint a (43) dob kerületi sebessége. E célból a helytálló (144) tengelyen üreges (145) tengely forog, melyen a (64) dobfogaskerékkel kapcsolódó (146) fogaskerék szilárdan ül (32. ábra). Az üreges (145) tengely egyik vége felé viliázott, hogy a (143) behajtólemezzel mereven összekötött lengő (147) tengely részére ágyazás álljon elő. A (147) tengely másik végén (148) emeltyű foglal helyet, melynek (149) görgője a (13) állványfalon helytállóan megerősített (150) bütyöktárcsában gördül (33. ábra). A forgó (143) behajtólemez minden különös átalakítás nélkül a mellső fenéklap-