49263. lajstromszámú szabadalom • Két-két különböző átmérőjű, egymásban elhelyezett csőből álló túlhevítő, melynél a csövek közötti térben gőz áramlik
Megjelent 1910. évi jiilius hó ll-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4926B. szám. V/e/3. OSZTÁLYKét-két különböző átmérőjű, egymásban elhelyezett- csövekből álló túlhevítő, melynél a csövek közötti térben gőz áramlik. GLOGNER RÓBERT MÉRNÖK BERLIN-CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 16-ika. Elsőbbsége 1908 szeptember hó 5-ike. Jelen találmány tárgya két-két különböző átmérőjű, egymásban elhelyezett csövekből álló túlhevítő, melynél a csövek közötti térben (köpenytérben) gőz áramlik. A találmány a gőznek tökéletes és egyenletes túlhevítését célozza a lehető legkisebb túlhevítő méretek mellett. A túlhevítő mindkét végén kamrákkal van ellátva. A hengeres köpenyteret a belső cső körül fektetett fémgyűrűk kamrákra osztják, miket kis keresztcsövek kötnek össze. A belső és külső fűtőcsöveket fűtőgázok nyaldossák. A gőz és az első gyűrűalakú, fémgyűrű által elválasztott kamrába lép, hol rendkívül finom rétegre oszlik és innen a keresztcsövön át halad tovább. A nedves és nehezebb gőzrészecskék a keresztcsőből való kilépés alkalmával a következő kamra falához röpíttetnek és így tovább, miáltal egyenletes hőmérséklet és a gőz benső keveredése jön létre. Azonfölül a gőzt gyakori irány változtatásnak vetjük alá és ezáltal jó melegátszármaztatás, nagyon jó fűtőfölület áll elő. A túlhevítőt a szerkezetnek legcsekélyebb változtatása nélkül állva, fekve, vagy ferdén rendezhetjük el. A mellékelt rajz egy foganatosítás! példát mutat be, és pedig az 1. és 2. ábra egy túlhevítő csőpárt nézetben tüntet föl, részben metszve, a 3. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszetben. A gőz a (b) kamrából a (c) és (d) csövek között lévő gyűrűalakú téren keresztül (a) kamrába áramlik. A gőz egyenesvonalú szabad áramlását a fcfelső (d) csövön elrendezett (f) gyűrűk akadályozzák meg. Két ily (f) gyűrű a (c) és (d) csövek falaival egy zárt keskeny (g) kamrát alkotnak. Ha a gőz az első (g) kamrába belépett, úgy a belső (d) fűtőcsövön elrendezett (e) keresztcsövön át a szomszédos (g) kamrába jut és így tovább egészen az (a) kamrába való távozásig, ahonnan a gőz újból a legközelebbi fűtőcsőbe lép be. Több ily csőpár egy csoporttá és több csoport egy túlhevítő testté egyesíthető. \ csövek alakja tetszés szerint választható, így pl. lehetnek azok tojásdad-, sokszög-, vagy hasonló keresztmetszetűek, hosszmetszetben pedig kúposak, hullámosak és hasonlók. Az (f) gyűrűk hajlásszöge lis tetszés szerinti lehet. A (d) csövet egyik végén annyira kibővítjük, hogy átmérője valamivel nagyobb, mint a (c) csővé, hogy utóbbi a belső cső