49238. lajstromszámú szabadalom • Palackzár és készülék előállítására

széle egészen a palack nyakának hornyába hajlíttatifí. A (c) süveg oldalfala fémből, kéregpapirból vagy más alkalmas szilárd anyagból készült (d) merevítő gyűrűvel látható el. A sajtolás után előállított kupaknak a 3. ábrán töltüntett kiviteli alakja egy alsó (e) karimával bír, mely a vékonyfalú csőből kivágott és azután a süvegre tolt (d) merevítő gyűrűt hordja és annak lecsúszását megakadályozza. A kupak és gyűrű méreteit pontosan kell megállapítani, hogy a két rész illeszkedése tökéletes legyen. A kupak alsó széle a 4. ábra szerint befelé is hajlítható, amely esetben a behajlítot (f) rész alkotja a merevítést. Ez a kivitel főként vékony kartonból készült kupakoknál használható előnyösen, azonban magától értetődik, hogy a merevítés módja nincs meghatározott anyaghoz kötve. Hogy a kupak szélét a horonyba hajlíthassuk, a kupakot az 5. ábra szerint a palack fejére helyezzük és azután oldalrészét a horonyba nyomjuk. Hogy ez lehetséges legyen, a kupaknak elég hosszúnak kell lennie arra, hogy széle összehajlított állapotban (6. ábra) a horonyba feküdjék. A kupak szélének a horonyba való sajtolása és az ennek folytán keletkező redő a kupak illetéktelen eltávolítását nem engedi meg, mivel a kupak levételének megkísérlése a kupak megrongálásával jár, tehát minden ilyen kísérlet fölismerhetővé válik. A leírt módon egyszerű, gyorsan és olcsón előállítható zár létesíthető, mely a jogosulatlan föltörést azonnal jelzi és így a kupak anyagának kellő megválasztása mellett, főként tejes palackok elzárásánál minden tekintetben kielégítő biztonságot nyújt. A kupaknak a palackon lévő megerősítésére, illetve az oldalrésznek a horonyba való sajtolására oly készülék szolgál, mely lényegileg körben elhelyezett és a kör középpontja felé mozgatható, szilárd anyagból készült nyomóelemekből áll. Ezen elemek befelé mozgatásuk alkalmával a kupak oldalrészét az esetleg alkalmazott merevítő köpennyel együtt a horonyba is hajlítják. Az erre szolgáló készüléknek a 7—10. ábrákon föltüntetett kiviteli alakjánál két, a palack nyakára illesztendő (g és h) gyűrű van alkalmazva, melyek egymáshoz képest elforgathatok. A (g) gyűrűre ívalakban kivágott (i) lemezek vannak forgathatóan ágyazva, melyeknek szabad végeiből a másik (h) gyűrű sugárirányú (1) hasítékaiban vezetett (k) csapok állanak ki. Az (i) lemezek oly nyílást zárnak körül, melynek átmérője a két gyűrű kölcsönös elforgatásának mértéke szerint változik. Az (i) lemezek a közrefogott nyílás átmérőjének változtatásánál ugyanúgy mozognak, mint az ismeretes Iris-fényfogó lemezei. A (g, h) gyűrűk (m) fogantyúkkal vannak ellátva, melyeknek segélyével a lemezek, midőn az általuk közrefogott nyílás kisebbedik, kellő nyomással szoríthatók a kupak falához, úgy, hogy ez utóbbi a horonyba hajlítható. Miután a nyílás átmérője tág határok között változhat, ugyanazon készüléket különféle palackokhoz lehet alkalmazni. A lemezek a kupak oldalának minden pontjára egyidejűleg és egyenletesen hatnak, minek következtében a nyomóerő jól kihasználható. A fölső gyűrűt célszerű befelé nyúló (n) karimával ellátni (9. ábra), mely a szerszám használata alkalmával a palack fejére fekszik, minek következtében a sajtoló lemezek mindig pontosan a palack nyakának körhornyába lépnek. A gyűrűket a kézi üzemre szolgáló fogantyúkkal való fölszerelés helyett valamely gépben is elrendezhetjük forgathatóan és a zár előállítására szolgáló nyílás szűkítését és tágítását lábitókkal vagy motorikus erővel végezhetjük. Az ilyen berendezés főként nagyobb üzemeknél alkalmazható előnyösen. A zár előállítására különben oly nyomókerék is használható, mely az ismeretes csővágók módjára működik és a kupak szélét a horonyba nyomja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Palackzár, melynél a palack nyílását elfödő kupak oldalrészei a. palack nyakán kiképezett körhoronyba nyomatnak, jel-