49178. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzótestek kiégetésére
közvetítésével emelik és sülyesztik a kiégető lámpasort, melyet a (156, 157) lánckeréken függő ellensúlyok emelnek föl fölső helyzetükbe. A (152) tengely a (158) emelő, (159) hajtórúd és a (161) tengelyre ékelt (160) emelő közvetítésével mozgatja a (162) villás himbát, mely a (148) lángzókat viselő (149, 150) csöveket viszi magával. A (146, 147) lánckerekek a (145) cső és (144) lángzók szerelésére szolgáló (163) harántgerendát tolják el. A hármas (P) lángzósort elhagyó izzótestek az (Ntl) kiégető lángzósorhoz jutnak. Ebben a pillanatban a (163) lángzósor, mely a (144) lángzókat viseli, löketének alsó végpontjában van és a (148) lángzók nyitva vannak. A (144) lángzók fölé kerülő izzótestekbe a (144) lángzók az ellensúlyok hatása alatt álló (156, 157) lánckerekek működése következtében belépnek, ugyanekkor pedig a kiilső (148) lángzók ugyanezeknek az ellensúly hatása alatt összecsukódnak, mit a (162) villa idéz elő, melyet a (161) tengely mozgat. Erre van a (160) emelő fölékelve, mely a (158) emelővel a (159) hajtórúd útján van összekötve. Mikor a kiégetés befejeződött, a kényszermozgásszerűen működtetett (77) tengety (29. és 39. ábra) a (163) lámpasort a (79, 791 ) lánckerekekhez kapcsolt (153) lánc útján . lefelé mozgatja és egyidejűleg a (148) lángzókat is kinyitja, mit a (162) villa, a (161) tengely, (160) emelő, (159) hajtórúd éa a (77) tengelyre ékelt (158) emelő által képezett rudazat hatása alatt megy végbe. Az izzótestek kiégetésük után a késsorhoz jutnak. A (164) harántgerendán, melynek magassági helyzetét a (165, 166) lánckerekek útján szabályozzuk, a (167) fogaskerekek vannak ágyazva, melyek a részben fogazott és a (169) vezetéken vezetett (168) fogasrúdba fogódzanak. A (167) fogaskerekeknek (170) mozgató ujjuk van, melyek egy-egy kaucsukkoronggal vannak fölszerelve. Ezek a (172) késtengelyen alkalmazott (171) ütközővel kapcsolódnak, mely tengely a (173) kést rögzítő (172) kengyelben végződik. A (171) ütközőket a (174) kikapcsolórúd rögzíti a kellő helyzetben,, melyet az (01) excenterrúd mozgat visszafelé mozgásánál a szabályozható (177) rúd közvetítésével, mely a (178) lemezre van szerejve és a (180) tengelyre ékelt (179) ütközőbe ütközik. A (169) részeket vagy fogasrúdtartókat a (175, 176) fogaskerekek működtetik a háromszögletes (181) rudak közvetítésével melyek a (182) szupportba vannak ágyazva és a (175, 176) fogaskerekkel kapcsolt láncdobokra föltekercselődő (183) láncokkal vannak összekötve. A (183) láncok másik végén a (185) ellensúly függ, mely a (169) fogasrúdtartókat löketük végpontjába viszi vissza, mety fogasrúdtartók szupportjaikban a (186) görgők útján vannak vezetve. Mikor az (0) excenterrúd előre mozog, a. (176) kettős lemezek a (181) rudakat magukkal viszik és a (173) késeket megfeszítik. Mikor az (0) excenterrúd visszafelé mozog, a függélyes (177) rúd a (179) ujjat éri és a késeket kikapcsolja. Minden késtartó mellett egy-egy (187) kefetartó van elhelyezve, melynek fölső végén a (188) kettős kefe van alkalmazva^ hogy a vezetékekről az izzótestek elvágásánál keletkező hulladékok lesöpörhetők legyenek. Ezek ekkor a (189) garatba hullanak, melyen át a (193) fiókba jutnak. Mikor az izzótestek a késsor fölött elhaladnak, a kések meg vannak feszítve. A visszafelé mozgó (0, 01) excenterrudak a (177) rúd közvetítésével a kikapcsolást végzik, mely rúd a (179) ujjba fogódzik. Ez a (180) tengelyre hat, a (174) visszatartó rudat eltolja és így a (171) ütközőket szabaddá teszi. Ebben a pillanatban a (172) kések a (191) tekercsrúgók hatása alatt működésnek indulnak, az izzóte3teket kellő magasságban elvágják, azután pedig az izzótestek a (188) kefék felé mozognak, mely vezetékeiket a levágott részektől megtisztítják. Az izzótestek most már a középső elevátor felé mozognak. Az excenterrudak előre mozogva, a ké^
