49178. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzótestek kiégetésére

dat a (46), illetve a (461) dob közvetítésével föl- és lefelé mozgatja. A (46, 461 ) dobon az excenterrúdhoz, illetve a (47) rúdhoz kapcsolt láncok vannak föitekereselve. A fogasrudak lefelé mozgása közben a (49) csapok körül forgatható (48) záró szárnyak nyílnak ki, melyek zárását az (50) rúgó végzi. A (47) rúd fölső végén az (51) fejet vi­seli, mely az ízzótesteket viselő és vezető rudak végeit fogadja be. Az (R) kilincsrúd mellső végén az (53) szánt mozgató (52) himbához van kapcsolva, mely szánon négy (54, 541 , 51 1 ) és (5511 1 ) kilincs van fölszerelve, hogy a rudakat a fölső (K) vezeték hornyába betolja. Az (L) elevátor (47) rúdját egy (55) ve­zeték vezeti, melynek (56) lejtős fölülete az elevátor (51) fejében elhelyezett szánt hátra­felé tolja és eme mozgás következtében a rudat kikapcsolja, mely rúd ebben a pilla­natban a (48) zárószárnyak és a (KI) alsó vezetók magasságában elhelyezett (57) ko­rong közé fogódzanak be. Az (58, 58\ 581 1 , 5811 1 ) kilincseknek az a föladatuk, hogú a rudak előre mozgását fékezzék és egyidejűleg azok visszafelé mozgását meggátolják. A rudak a mellső (L) elevátorban a kö­kezőképen mozognak. A (H) szabályozó berendezés működésnek indulván, az (0) excenterrúd, — mint azt föntebb leírtuk — ugyancsak működésnek indul, a (G) vonórúd az (I) láncot mozgatja, mely az izzótesteket tartó és vezető ruda­kat a lejtős (59) vezetékhez tolja. Másrészt az (R) kilincsrúd folytonos víz­szintes elmozdulását végezvén, a (G) vonó­rúd hatása alatt, az (52) himba közvetítésével az (54,541 ,541 1 és 5411 1 ) kilincseket viselő (53) szánt ide-oda mozgatja. Mikor a rudak eme kilincsnek végéhez érkeztek, ezek megfogják a rudakat és az elevátor (51) feje felé mozgatják. Eme mozgás közben mindegyik rúd kü­lön mozog, vagyis először a (2) rúd érke­zik az (51) fej elé és a (3) rúd a maga részéről csak a szánnak néhány előre moz­gása után érkezik ide. Az (59) csúszópá­lyáról való lecsúszás és az (51) fejből való kiemelkedés csak lassan megy végbe, több lépésben, hogy a rudakra támaszkodó (58, 58, 581 1 , 5811 1 ) kilincsek lökéseket ne gya­koroljanak és a rudak visszafelé ne mo­zogjanak. Mikor a két rúd az (51) fejen megfele­lően el van helyezve, a (H) szabályozó be­rendezés újabb elmozdulása az (0) excen­terród mozgását idézi elő, mi a (46) és (46^ dobok közvetítésével a (47) rúdnak az (55) vezeték mentén történő lefelé mozgását vonja maga után. A (47) rúdon megerősített (51) fej ekkor lefelé mozog és az alsó (KI) vezeték ma­gasságában helyezkedik el. Eme lefelé moz­gás közben a (2) és (3) rudak talpai, me­lyeket jobb- és baloldalt a (48) szárnyak rög­zítenek, amelyekre ezek alsó végén ráfek­szenek, (a 7. ábrán pontozva látható mó­don) kinyílnak. Ugyanekkor az (51) fej belsejében elhe­lyezett szán az (55) vezetéken alkalmazott (56) lejtővel jön érintkezésbe, és visszafelé kezd mozogni, minek következtében a ru­dak, melyek eddig a (48) szárnyak alsó végei és az (57) korong között be voltak fogva, szabaddá válnak. Az (II) lánc előre mozgása közben a ru­dak az (M) helyzetbe jutnak, hol a (60) tá­masztékokon elhelyezett ízzótesteket (1. ábra) a (2) rudak (1) horgaira akasztjuk. A 9., 11. és 12. ábra a fölfüggesztés mód­ját tünteti föl, A (2) rúdon alkalmazott (1) orsók alsó végein (61) horog van alkalmazva, hogy erre a fején áthúzott azbesztzsinór segé­lyével az ízzótestet fölakaszthassuk. Mikor az ízzótest fölfüggesztése megtörtént, an­nak fölemelkedését a ráfekvő (62) rész gá­tolja meg. Ha az ízzótest fölső része egy fémből készült (63) rúdban van befogva, ezt a ru­dat függélyesen fölemeljük és a (54) részbe betoljuk, hol azt rögzítjük. Az ízzótest alsó részén egy (65) részre fekszik, mely belül üreges és a (3) rudak (31 ) vezetékére van szerelve. Mikor a (3) rudak előre mozognak, azokat a (91) sín

Next

/
Oldalképek
Tartalom