49152. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet elektromos ívlámpák számára
a feszültség a rendesnél nagyobb és az áramerősség kisebb, a szabályozó kar a fegyverzet sülyedése folytán a zsinórkorongot kissé elbocsátja és a szénpálca szabályozás céljából elmozoghat; a zsinórkorong a fegyverzetnek es az emelő szerkezetnek közvetlenül rákövetkező f ölfelé mozgása által ismét fékeztetik. Ezen egyszerű szabályozó szerkezetnek más hasonló célú, Óramű nélkül való berendezésekkel szemben az a lényeges előnye, hogy a fegyverzet mozgásának a szénpálca mozgására való átvitele emelők, szorítószerkezetek vagy egyéb mozgatható részek közbeiktatása nélkül történik, melyek holt járást eredményezhetnének; előnye továbbá az, hogy a lefelé sülyedő szénpálca súlya a fegyverzet mozgására közvetlen befolyást gyakorolhat, ha a súly a forgásban lévő zsmórkorong és a fékezőkar segélyével a fegyverzetre vitetik át, anélkül, hogy az átvitel folytán ezen túlsúlyból valami veszendőbe menne. Ezáltal elérjük, hogy emelkedő kapocsfeszültség és eső áramerősség mellett a szabályozó fegyverzet mozgása a szénpálcáknak közvetlenül, illetve ugyanazon időben beálló utántolását eredményezi. Ha ugyanis az (i) fegyverzet kissé lefelé sülyed, a szabályozókar, mely a szabályozó helyzetben a zsinórkorongot csak legszélsőbb csúcsával érinti, a zsinórkorongot nyomban elbocsátja, minek folytán a szénpálca közvetlenül sülyedhet. Abban a pillanatban, midőn a szabályozókar csúcsa a zsinórkorongot elhagyta, a fegyverzet azonnal ismét fölfelé mozog; a szénpálca saját súlya ugyanis ekkor nem hat többé a fegyverzetre, minek folytán a szolenoid ereje már ezáltal is közelítőleg elég nagy arra, hogy a fegyverzetet ismét fölemelje, anélküli, hogy az áramerősséget lényegesen növelni kellene. A mágnes vagy a szolenoid ereje tehát oly nagy, hogy rendes fényívfeszültség és áramerősség mellett a fegyverzetet szabályozó állásban tartja, ha a szén saját súlya ezen erőnek ellenáll; ezen erő a fegyverzetre erősebben hat, mihelyt a fegyverzetet a szénpálca súlya elbocsátja, vagyis, amikor a fegyverzet a fékezŐkart a zsinórkorongtól eltávolítja. Ezen súly különbség ilynemű berendezéseknél emelők, a szabályozó részek ellentétes mozgása stb. által ismét kiegyenlíttetik; a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél a súlykülönbség azt létesíti, hogy a fegyverzet a zsinórkorong elbocsátása után sokkal gyorsabban csappan ismét vissza a szabályozó helyzetbe és a zsinórkorongot ismét fékezi. Ennek következtében mindenkor rendkívül csekély utántolás létesíttetik, am,i szorító szerkezetek vagy ef félék alkalmazásánál nem érhető el. Ismeretesek ugyan oly berendezések, melyeknél a szénpálca túlsúlya a fegyverzetre, illetve a fegyverzettel összekötött záró nyelv vagy efféle közvetlenül a zsinórkorongra vagy a vele összekötött záró kerékre hat. Ezen berendezések azonban eddig csak oly szabályozó szerkezeteknél nyertek alkalmazást, melyeknél a két cséve differenciális hatású emelőrendszer útján egymással összekötött két fegyverzetet befolyásol. Az emelőrendszerek elrendezése folytán, valamint azáltal, hogy a fegyverzettel összekötött zárónyelvek fogaskerék fogaiba kapaszkodnak, vagy pedig csak egy fegyverzet alkalmazásánál a mágneses erőkkel szemben működő rúgó stb. elrendezése folytán ezen ismert berendezéseknél ellenerők létesíttetnek; ezen erők holt járás keletkezését vonják maguk után, mely viszont oly finom szabályozást, amilyen a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél nyer alkalmassást, lehetetlenné tesz. A mellékelt rajz 4. és 5. ábrái a szabályozó szerkezetet lángíves lámpáknál, ill. tiszta szénpálcával biró lámpák számára való alkalmazásban mutatják. Önként értetődik, hogy a berendezés fő-és mellékkapcsolású cséve differenciális hatására is alkalmazható. Az 1—4. ábrákon a berendezés szolenoidfegyverzetekkel, az 5. ábrán mágneses fegyverzettel való összeköttetésben van föltüntetve.