49117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges parakaucsuk előállítására

könnyen tetszésszerinti alakra önthessiik. A parakaucsuk előállításához szükséges tőzeget vagy hasonló anyagokat tetszésszerinti helyekről szerelhetjük be; főleg a Belgiumban és Hollandiában található tőzeg használható kielégítően a találmány foganatosítására. A mellékelt rajzon az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés vázlatosan van föltüntetve. A berendezés és ennek működési módja leírásánál az alkalmazott anyagok példaképen meghatározott arányokban vannak megadva. Az 1. ábra az erjesztőkamra metszete. A 2. ábra azon tartányok vagy hengerek metszete, melyekben az erjesztés termékét a föntleírt módon kezeljük. A 3. ára a tiszta termék gyűjtésére szolgáló edény vagy kazán metszete. Az (A) erjesztőkamra padlója (a) horgonylemezekkel van bevonva, melyekre körülbelül 1000 kg. tőzeget vagy hasonló anyagot szórunk. A tőzegnek eredetileg nem szabad körülbelül 15%-nál több nedvességet tartalmaznia. Ezután a tőzeg súlyával egyenlő súlyú vízmennyiséget szórunk (al)-nél az erjesztőkamrában fekvő tőzegré, mire minden 1000 kg. tőzeghez kb. 0*17 1. föntemlített erjesztőszert és körülbelül 22-51. meleg vizet adunk, mely utóbbiban előzetesen kb. Va kg. cukrot oldunk föl. Erre a kamrát elzárjuk és három héten át kb. 60° C, de 71°-C-nél nem magasabb hőmérsékleten tartjuk. Ezen időtartam alatt a kamrát nem kell kívülről vagy belülről melegíteni, csupán a vizet kell először a kamrába befecskendezni, minthogy az erjesztési folyamat alatt nagy mennyiségű szénsav fejlődik. Az erre következő kezelés két (B) és (C) hengerben (2. ábra) történik, melyek (b, c) födeleik által a (D) cső segélyével egymással kapcsolatban állnak és midegyiküket egyegy (b' c') gőzköpeny veszi körül. E hengerek célszerűen kb. 3*66 m. magasak és átmérőjük kb. 0'95—1-25 m. A (B) henger félig vízzel van megtöltve, melyhez 1*8 súlyrész vörös szemcsés nitrogéntartalmú anyagot adunk; az utóbbit célszerűen a Kongó-állambeli vörösgumi fölaprítása és megőrlése által kapjuk. Ebbe a hengerbe ásványi sók oldatát is helyezzük. Ezt az oldatot aképen állíthatjuk elő, hogy az (E) tartányba kb. 0-48 kg. közönséges szódát helyezünk és erre az (E) csőből kellő mőleg vizet vezetünk, azon célból, hogy az utóbbi a szódát föloldja, mire az oldatot az (FI) szűrőn átszűrjük; az ásványi sóoldat előállítására továbbá a (G) csőből sósavat vezetünk a (H) tartányban elhelyezett 0*609 kg. krétára, míg pezsgés következik be. Ezután a (J) edényben az (F) és (H) edényekből levezetett oldatokat egymással Összekeverjük. A másik (C) henger félig vízzel van töltve, melyhez kb. 13-6 J. denaturált szeszt adunk hozzá. A tőzeg vagy hasonló anyag, miután a föutleírt módon az (A) erjesztőkamrában három héten át kezeltetett, egy penészszerű anyagréteggel van bevonva, mely alatt a szénhydrogénmassza fekszik. Ezt a szénhydrogénmasszát összegyűjtjük és a (B) hengerbe vezetjük át, mely a Kongó-állambeli vörös gumi kivonatát tartalmazza; az átvezetés céljára a (B) és (C) hengerek födeleit fölemeljük. Ha a szénhydrogénmassza bevezetése után a (B) henger nem telik meg teljesen, akkor e hengerbe ennek megtöltése céljából kellő mennyiségű vizet vezetünk be. Erre a födeleket visszahelyezzük és a (B) henger (bl) gőzköpenyén gőzt vezetünk át, mire a henger tartalmát kb. 4 órán át főzzük. Erre a (B) hengert és tartalmát kihűlni hagyjuk. A (C) hengert szintén kellően hevítjük, hogy a víz és a denaturált szesz egy részét elgőzölögtessük, mire e henger (c2) kibocsátását elzárjuk és a hengert kihűlni hagyjuk, minek következtében a gőzök a hengerben kondenzálódnak és ezáltal részleges vákuumot állítanak elő. A (B) henger tartalmának kihűlésénél az a termék, amelyik a szénhydrogénmasszának a Kongó-állambeli vörös gumikivonatával és az ásványi sóoldatokkal való keverődéséből származik, a henger tetején gyűlik össze, míg a nehezebb anyag a henger fenekére süly ed. A hengerben a folyadék fölszinén úszó massza a mesterséges