49109. lajstromszámú szabadalom • Kazán vízcsöves tűzszekrénnyel

üreges (3) hátsó fal, amelyet csapszögek tartanak össze; a kis átmérőjű (5, 6, 7, 8) és (9) vízcsövek, amelyek a tűzszekrény oldalsó hossz falait képezik és a fölső (1) tartályt összekötik az alsó (2) gyűjtőkkel, A tűzszekrény jellemző része a (10) szekrény, amely a kazán (c) hengeres testét összeköti az alsó (2) vízgyűjtőkkel. Ezen szekrény két egymással állandóan összeköttetésben lévő (a) és (b) részből áll, amelyek közül a fölső, hosszirányú (a) rész a gőzfejlesztő mellső része felé van fordítva és össze van kötve a hengeres (c) testtel, míg a harántirányú alsó (b) rész merőlegesen áll az (a) részre. A kis átmérőjű (11) vízcsövek összekötik a fölső (1) tartályt a (10) szekrény (b) részének alsó végével és ezáltal a tűzhelyet elől elzárják. Ezen (11) csövek függélyesen emelkednek fölfelé, alul szorosan egymás mellett fekszenek és sűrű falat képeznek, mely teljesen elzárja a tűzhely előtti, a rostély és a boltozat közti fölület alsó részét, oly célból, hogy a szenet a rostélyon tartsuk és a (10) szekrényt az izzószénnel és a lángokkal való érintkezéstől megóvjuk. A boltozat fölött a (11) csövek eltávolodnak egymástól. Ezen csövek pl. csoportokban vannak hármasával elrendezve, melyek közül kettő a (7) és (8) csősorozatok által képezett boltozat hosszirányú síkjától elhajlik és azután merőlegesen fölfelé halad egészen a fölső (1) tartályig amelybe betorkollik. Ezen elrendezés célja azon csatorna egyenes irányban való meghosszabbításának létesítése, amelyet a (7) és (8) csövek njújtanak a forró gázok számára, mielőtt azok az égési kamrába belépnének. A (10) szekrény (b) része lehajlított végének alsó (d) fala ellátható a kívülről kÖDynyen hozzáférhető kónikus (e) dugókkal, oly célból, hogy a (11) csövekhez azok elhelyezése, tisztítása és kicserélése végett •könnyen hozzáférhessünk. Atűzhelyet tehát teljesen egy vízköpeny képezi, melynek mellső része a (11) csőfalból áll, melynek csövei alul szorosan egymás mellett fekszenek, fölfelé pedig eltávolodnak egymástól, oly célból, hogy a füstcsövekbe áramló gázoknak utat engedjenek. Ezen elrendezés folytán tehát a rostély négy oldala vízkeringés útján hűtött fémfalakkal van körülvéve és teljesen el van hagyva a tűzálló anyagból álló burkol'it, valamint a téglaboltozat is, amilyenek a rézből készült tűzhelyeken eddig alkalmazásban voltak. Miután most már nem kell attól tartanunk, hogy a tűzálló anyagból való védőburkolat megvolvad, ennek folytán a szén elégetése a rostélyon fokozható úgy, hogy a tűzhelyen magasabb hőmérsékletet érhetünk el és ezzel kapcsolatban a kazán gőztermelését és teljesítőképességét növelhetjük. A (10) szekrény hosszrésze egyrészt a (j) könyökdarab révén a (c) hengeres test alsó részével a (c) hengeres test alsó részével és másrészt a (12) vízcsövek útján a fölső (1) tartállyal áll összeköttetésben. A (12) vízcsövek a szekrény (a) részének hosszoldalain vannak elrendezve, akképen, hogy két vízfalat létesítenek, amelyek az (a) résszel és az (1) tartály mellső részével a tűzszekrény előtt egy tuzkamarát képeznek. A (12) vízcsövek által képezett falak azonfölül az (f) füstcsöveknek teljesen szabad utat engednek a hátsó (g) csőfalba. A (10) szekrény vízszintes (a) részének alsó falába mindegyik (12) cső kónikus dugók (4. ábra) vannak becsavaroka, hogy mindegyik csőhöz hozzáférhessünk, oly célból, hogy azokat elhelyezhessük, tisztíthassuk és kicserélhessük, A jól záró és kívülről nyitható és a gép talapzatától működtethető (i) ajtóval ellátott (13) nyílás (1. és 4. ábra) arra szolgál, hogy a csövek megvizsgálása, tisztítása, a pernye eltávolítása és szükség esetén a tűzcsövek utánhúzása végett egy munkás a tűzkamarába bemehessen. Az 5—8. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (10) szekrénynek mellső vízszintes hosszrészét két hengeres (a) gyűjtő képezi, melyek a hengeres (c) testtel (j) csőtoldatok révén vannak összekötve. Ezen csőtoldatok elől a (k) födéllel vannak elzárva, mely elég nagy arra, hogy a nyí-