49057. lajstromszámú szabadalom • Szíjmegerősítés fegyverek számára
Megjelent 1910. évi junius hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 49057. szám. XIX/C. OSZTÁLY. Szíj megerősítés fegyverek számára. SCHAAR KÁROLY VÁMHIVATALI ASSZISZTENS ÉS HAUSSCHILD BURGHARD ÉKSZERÉSZ BREMENBEN. A bejelentés napja 1909 julias hó 11-ike. Tudvalevőleg a fegyver tartól szíja a a vadászt lövésnél akadályozza, miért is a tartószíj lecsüngésének megakadályozása céijájból eltolható csattal! látták azt el, melynek (segélyével az egyik megerősítő csattól a másikig kettősen volt hajlítható és feszesen meghúzható. A vadász azonban, ki a fegyvert rendes körülmjények között a tartóiszíjnájl fogva vjállán szokta hordani és azt csak] akjkbjr kapja (gyorsan a célzásnak megfelelő helyzetbe, midőn lőni kiváp, ebben a gyorsaságban lehetetlen 'a tartószíjat lövés előtt 'feszesen kihúzni úgy, hogy a vadéjsz rendszerint lazján alácsüngő tartószíjjal lő. Jelen taláílmlány már most önműködő s^íjfölhengerlőnek a felgyvíeren való elrendezésére vonatkozik, mlely saíjfölhengerlő a tartószíjat használaton kívül állandóan feszesre. húaza. Az újítás miéig azo;n további előnnyel is bír, hogy a szíjfölhengeírlő a tartószíjat a fegyver hordozása közbein, isi fo'függeszr tett helyzetében rugalmjasan utániengedő módon tartja úgy, hogy a fegyiver minden erősebb rázkodtatiásitól m|eíntes, ha például a vadász árkon ugrik át, vagy fegyverével akaratlanul fába ütközik. íly erősebb rázrkodtatások eddigelé igen gyakran a kakas lecsappanását1 és nem| szándékolt lövések által előidézett balesetieket vontak m.aguk után, Ha ellenben a tartószíj utíánengedhetően és ruga'm|asan van a fegyveren megerősítve, úgy az ilynemjű lökőhatáisok csak igen ritkán vivődnek ;at a fegyverre és a balesetek sizáirí,a is kisebb lesz. A Ímjellékejlt rajz 1. lábra ja a fegyvert .lövésirei kés; z. helyzetben tünteti föl feszesen meghúzott tartószíj mellett. A 2. ábra a fegyvert függő helyzetben ábrázolja a szíjfölhengerlőből részben kihúzott szíjjal. 3. ábra mjagának a szíjfölhengerlőnek keresztmietszete. A iszíjfölhengerlő, mlely ismert módon (a) tokból és csavarrúgó feszítő hatása alatt álló (c) jszíjdobból áll', szekrényzár módjára (d) fegyvertuisában van beleresztve. Az (e) szalag finom) és nagy ellettitálló képességűanyagbjól, pl. bagariabőr bel, vagy acélszalagból ál1 , hogy mj'nél kisebb helyet foglaljon el, míg a közönséges. (£) jtartószíjat iaz (e) szalaggal (g) csat, vagy hasonló köti össze, mely utóbbi egyidejűlegaz <(e) szalag számára a megengedett mér-