49047. lajstromszámú szabadalom • Égőszerkezet nyers olaj, vagy más éghető folyékony tüzelőanyagok számára

<25) szekrénybe, innen a (26) keresztcsőbe jut s csak ezután kerül a tulajdonképeni kályhába. Természetes, hogy ezen berendezés szintén használható bármilyen rendszerű kályhához, de ennek nyílásába nem az égőt, hanem a (26) toldatot helyezzük el. Amint a rajzból is látható, a tartányt közvetlenül az égőre és pedig annak (25) szekrénye fölé helyezzük. Ily módon a tartányban lévő olaj esetleg más anyaggal végzett előzetes begyújtás után fölmelegszik, könynyen folyóvá válik és a (29) szelep megnyitása utáii, csővezeték elmellőzésével közvetlenül bevezethető az égőbe. A tartány szelepe és a (9) nyílás között célszerűen egy széles üvegcsövet alkalmazunk, amely egyrészt láthatóvá teszi a kiömlő olajsugarat, másrészt az illó olajrészeknek a fűtendő helyiségbe való behatolását meggátolja. Mivel a tartányt tartalmának előmelegítése céljából közvetlenül az égőre állítjuk, gondoskodnunk kell arról is, hogy az előmelegítés ne legyen túlságos és hogy a melegedés folytán a tartány ban keletkező gőzök ne jussanak a fütendő helyiségbe. Ezen célból a tartány fenekén túl annak oldalfalait meghosszabbítjuk úgy, hogy a tartány feneke és az égő fölsőlapja között egy, az átlyukgatott oldalfalak által határolt, szigetelő légréteg áll elő. Az előmelegítés folytán fejlődő gőzök elvezetését és hasznosítását oly módon érjük el, hogy a tartály belsejében a (22) csövet alkalmazzuk, mely felül közvetlenül a töltő nyilás alatt végződik, alul pedig az előgető térbe nyílik, minek folyamányakép a tartányban keletkező gőzök a (28) csövön át az elégető térbe jutnak s ott elégnek. A tartányon az említett (29) szelepen kívül még a csupán különleges kulccsal nyitható, illetve zárható s így avatatlanoknak hozzáférhetetlen (27) töltő nyílást, a (30) olaj szí niputató üveget, végül a (24) fogantyút alkalmazzuk, mely utóbbi segélyével a kiürült tartány égőről levehető s egy másikkal kicserélhető. A 4. ábrában föltüntetett (36) segédserpenyő alkalmazása oly esetekben indokolt, amidőn tartani lehet tőle, hogy a hanyag bánásmód folytán beállható olajtúlfolyás kellemetlen következményekkel járna. Ha az olajfütéssel ellátandó kályha szerkezete úgy kívánná, akkor a (25) szekrényt a (6) ábra szerint az égő alatt helyezzük el, ami sem az égő szerkezetét, sem annak működését nem befolyásolja. A 7. ábrában föltüntetett berendezésnél a tartányt szintén közvetlenül az égőre helyezzük, az égőt azonban célszerűen nem toldat közvetítésével kötjük össze a kályhával, hanem azt egyik részében a kályhanyílásába helyezzük. A kályhanyílást elzáró (23) karimát tehát a tartály és a (17) nyílás között alkalmazzuk az égőn. A (9) beömlési nyílást és a (4) előmelegítőt az égő középső részében helyezzük el, a légbevezetés pedig részben a (6) rostélynál, részben a (3) légcsatornával kapcsolatos szűk (45) és (35) nyílásokon, részben pedig a serpenyő és az égő fenéklapja között elrendezett (34) légcsatornán át történik. A (34) légcsatornából a (33) nyíláson beáramló levegő mennyiségét a (8) rúddal kapcsolatos (7) szabályozóval szabályozzuk. Az (5) serpenyőt egészen rövidre méretezzük úgy, hogy a mögötte lévő (32) térben bőséges alkalom van az oda áramló lánggal égő gázoknak a különböző irányokból bevezetett levegővel való benső keverődésére. Azáltal, hogy a tartányt az égő elülső részére állítjuk, azt érjük el, hogy a benne lévő olaj csak kezdetben melegszik át, míg későbben, mikor már az égő rendes működésben van és az átmelegedett olaj könynyen folyóvá válik, az előmelegítő az égő elülső fala között nem láng, hanem magasabb hőfokú gázok vannak csupán s így a tartány tartalmának túlságos fölmelegedése egyszerűen meggátolható. Oly esetekben, midőn széles és lapos lángra van szükségünk, mint pl. takaréktűzhelyeknél, célszerűbb a 8. és 9. ábrákban föltüntetett égőnek alkalmazása, amelynél a lángot az égő hátsó részén elhelyezhető (37) lágbontó kúpba vezetjük, amely kúp alul a (38) fogalakú nyílásokkal van ellátva úgy, hogy a (39) nyíl irányában nagy sebességgel betóduló levegő a lángot szétosztja.