49040. lajstromszámú szabadalom • Kézi rézsfűrész

kiszélesedik. Az (5) és (9) fürészlapoknak a vezetősínhez való erősítésénél a (11) alátétlemezt használjuk föl. Hogy a metszés szélességét változtathassuk, az (1) vezetősín és a (9) fürészlap közé egy vagy több falemezt teszünk, melyeken a (7) megerőaítőcsavar keresztül megy. Hogy fecskefark alakú kivágásoknál, mindig ugyanazt a fejvastagságot kapjuk meg, az (1) vezetősín elülső részén a (13) oldalt elbajlított beállítható szögvas van megerősítve, melynek alsó része a (14), szintén állítható, a vezetősín pályájához ferde szög alatt hajló acéllapocskát tartja, mely ugyanolyan vastag, mint az (5) és (9) fürészlapok. A megfelelő csapok vágására szolgáló fürész, mely a (7., 8. és 9.) ábrákon van föltüntetve, hasonló az előbbihez, a vezetősín keresztmetszete azonban négyzet alakú. Mindkét fürésznél az (1) vezetősín és a (12) fa alátétlemezeknek vastagságukban pontosan meg kell égyezniök, hogy ezáltal mindkét fürész egyenlő metszés szélességgel bírjon. Hogy a megfelelő csapok mindig egyenlő vastagok legyenek az (1) vezetősín elülső részén a (9) fűrészlap hosszában eltolható osztó van. Főrésze a (16) mozgó szánka, mely a hátrafelé emelkedő (15) fecskefark vezetéken mozog; a (16) szánka a fürész előretolásánál a (15) vezetéken fölemelkedik és e közben önműködően kikapcsolódik. A (15) vezetéket a (11) alátétlemez megfelelő alakításával nyerjük. A (16) szánkón az (5) fűrészlaphoz ferdén hajló (17) acéllap van megerősítve, mely a mindenkori fürészvágásba hatol be. Azonkívül a (16) szánkó alsó részén a kivágásában mozgatható és csavarral megerősített (18) állító pofa van, mely a (16) szánkón lévő skála segítségével az osztónak a helyes csap vastagság beállítására szolgál. A leírt fűrészek működési módja a következő : V A rézsfürészelés keresztülvitelére (4. ábra) & falapot úgy helyezzük a gyalupadba, hogy & kiálló rész épp oly nagy legyen, mint amennyit a vezetőgörgő és a vezetősín közti nívókülönbség. Ezután a falap szélességét megmérjük, a méretből levonjuk a végcsap vastagságát és az így nyert számot eloszt- * juk a készítendő csapok számával. Ez osztás eredménye megadja a két fürészlap egymástól való távolságát mindkét fürésznél, melynek elérésére a szükséges alátét falemezeket a vezetősínre fölerősítjük. A fa vastagsága megadja azt a nívókülönbséget, melynek a vezetősín talpfölülete és a fürészfogak élvonala közt lennie kell úgy, hogy baloídali fürészlap a hátsó végén, a jobboldali pedig egész hosszában az említett nívóküjönbséget fogja fölmutatni. A fürészlapok nontos beállítását könnyítendő, a baloldali fürészlapon hátul és a jobboldalinál mindkét szélén miliméter beosztás van. A fürészelésnél először a baloldali fecskefark fürészt behelyezzük, és a fát keresztül fürészeljük. E közben a vezetősín talpa a megmunkálandó falemez bélfáján fut, a vezetőgörgők pedig a gyalupadon vagy egy ráhelyezett padon, melyen a metszési irányok bevágódnak. Ezen első vágás adja az első fecskefark kivágás egyik oldalát. A fürészt ekkor visszahelyezzük, a jobboldali meghajlított fürészlapot ezen bevágásba behelyezzük és előretoljuk. Ezen metszéssel egyidejűleg a baloldali fürészlap ismét egy következő kivágat egyik oldalát fürészeli ki, míg a jobboldali hajlított fűrészlap a fát az alsó fecskefark kivágástól jobbra keresztben fűrészeli. Ezen eljárást addig folytatjuk, míg a megmunkálandó fa széléhez jutottunk. Ekkor a (í 9) fát megfordítva fogjuk be a gyaíúpadba, (6. ábra) és a csap osztóban lévő acéllapot a fecskefarkalakú kivágás fölső vastagságának megfelelően állítjuk be, a jobboldali alsó vágásba behelyezzük és előretoljuk. Ekkor a baloldali fürészlap a fecskefark kivágás második oldalát vágja be; a fürészt visszáhúzzuk, a csaposztót a vágásba behelyezzük és a fürészt ismét előretoljuk. Ezen megmunkálás által a fecskefark kivágások második oldalai jönnek létre és egyúttal a hajlított fürész a fát keresztben is metszi és így a kivágott részek kiesnek. A csapnak fürésszel való megmunkálása céljából a (20) falemezt (10. ábra) épúgy,