48981. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gőz energiájának gőzgépekben való kihasználására

melegítést és eízel együtt kondenzációs gépnél az energia kihasználásának körülbelül 10%-kal való javítását érjük el, ha a gőzt ily módon előbb magasabb nyomás mellett vesszük a gőzhengerből az előmelegítő táplálása végett és a többi gőzt normális módon a kondenzációhoz vezetjük. Minél közelebbre toljuk a (D) szelepet a kiömlési nyílásokhoz, annál csekélyebb a diagramm veszteségi darabja és annál csekélyebb a túláramló fűtő gőz mennyisége és nyomása is. Kisérletek bizonyítják, hogy az említett túlömlési nyílások a kibocsátó nyílásokhoz meglehetősen közel rendezhetők el és hogy a diagrammfölület vesztesége úgyszólván zérussal egyenlő, mimellett azonban az előmelegítőben még teljesen kielégítő fűtőhatás létesíttetik. Ezen fűtőrendszert most már tovább is fejleszthetjük, ha az expanziós vonalnak előbbi pontjain is pl. (y, y)-nak megfelelően a dugattyú által vezérelt túláramlási szelepekkel ellátott kibocsátó nyílásokat rendezünk el, mely túláramlási szelepek csővezetékek útján egy másik (E) előmelegítővel vannak összekötve. Megfelelően elrendezendő (D) túláramlási szelepek segélyével, melyek ugyanúgy szerkesztve, mint a rajzon a henger fölső részén föltüntetett szelep, magasabb feszültségű, mintegy 3 abszolút at. nyomású gőz áramlik az (E) előmelegítőbe. Ekkor a tápvíz fűtését ezen előmelegítőkön keresztül ellenáramban vezethethetjük, vagyis előbb esetleg egy előmelegitőn keresztül, mely a kondenzátor kipuffogó gőzébe van beépítve, azután az előbb ismertetett, a rajzon nagyobbnak föltüntetett (El) előmelegítőn át, melynek csekélyebb a feszültsége (1 at.) és azután az utóbb leírt, kisebbnek rajzolt, körülbelül 3 abszolút at. nyomású (E) előmelegítőn át. 3 abszolút at. nyomás 132° C. hőmérsékletnek felel meg. Megfelelő méretezés mellett tehát erre a hőmérsékletre lehetne az előmelegítést fokozni. Természetes, hogy ezen rendszert még továbbfejleszteni is lehet. A gépben továbbá az egyenáram rendszerét tarthatjuk meg vagyis a gőz a fejrészen ömlik a hengerbe és a szemben fekvő hengervégen távozik. Emellett az egész löket három szakaszra van osztva: az első teljesen friss gőzzel van fűtve, a második fűtetlen, a harmadik szakaszt a kipuffogó cső vastagításában lévő kipuffogó hűti le. A hevítő szakasz a töltésen túlterjed. Ezáltal a káros fölületek a hengerben föllépő kondenzáció megakadályozására a legkedvezőbb helyzetben vannak. A gőz egyértelmű áramlási iránya folytán ezen káros fölületek kihűlése meg van gátolva. A gőz nagy kompressziója által, mely ezen esetben körülbelül 90%-ot teszi ki, a fűtő erő a dugattyú végéről kiindulva a kompresszió gőzben fölhalmoztatik. A nagy kompresszió magában véve nagy kompreszszióhőmérsékletet szolgáltat, mely a födélvég állandó hevítése által hathatósan fokoztatik. Ezáltal a káros fölületek a henger belsejétől is igen hatásosan fűttetnek. A káros fölületeknek ezen külső és belső egyidejű fűtése a hengerben való bármely kondenzációt, különösen túlhevített gőznél, "kiküszöböl. A hengerben való kondenzáció telített gőznél már annyira mérsékeltetik, hogy jó kompoundgéphez hasonló gőzfogyasztási eredmények érhetők el. Jelen gépszerkezet két egyszerűen működő gép kombinációja, mimellett a diagrammok csak legutolsó kipuffogó részükben keresztezik egymást; csak ezáltal lehet az előbb leírt fűtési rendszert alkalmazni. Ha a diagrammok a különben szokásos módon keresztezik egymást, a nagy nyomásváltozás miatt a fűtőrendszereknek fűtő gőzzel való rendszeres ellátása lehetetlen. Nyilvánvaló, hogy a rajzon föltüntetett rendszer egyszerű működésű gépeknél hasonlóan alkalmazható. Mindezekből pedig kitűnik, hogy a friss gőz káros fölületek fűtésére való használata, a gőzhenger belsejében lévő gőznek egyenáram útján egyértelmű áramirány mellett való kihasználása, a forró beáramlási és a hideg kiáramlási hengervégek rendszeres elválasztása és a kiáramlási nyílásnak a dugattyú segélyével való vezérlése szerves összefüggésben vannak egymással ; emellett a nyílások egy része a