48975. lajstromszámú szabadalom • Beállítható rúgós támaszték lólábak és lúdtalpak számára

terek ható része sokszögű vagy sokélű alakkal is bírhat, mely az excenterek oldalainak vagy sarkainak száma szerint az (a) főrugó többszörös beállítását teszi lehetővé. Általában elegendő a főrugó három különböze ívmagassága úgy, hogy az excenterek legcélszerűbb alakja a rajzban föltüntetett. Hogy az excenterek forgatását kényelmesen eszközölhessük, ezek (e2) fejei csavarhúzónak vagy hasonlónak odaillesztésére (h) bevágással vannak ellátva vagy megfelelő eszköz elhelyezésére más alkalmas módon vannak kiképezve. Az excenterek nagyobb átmérőjű (e2) fejlevehetően lehet elrendezve, hogy az összes ható részek még könnyeben kicserélhetők legyenek. Különböző excentricítással biró excenterek is használhatók előnyösen. Ahelyett, hogy a főrúgó magassági beállítását, illetve a húzószalag feszítését excenterek segélyével eszközölnök, feszítőkapcsolásokat, forgó- és egyenesvezetékeket is lehet alkalmazni, amint az az 5., 9. és 10. ábrák által van szemléltetve. Az 5. ábra szerint lapos (i) forgótolattyú van kiképezve (k) kivágással és ebből kiinduló, három különböző hosszúságú (kl, k2, kB) hasítékkal, melyek a főrúgó ívközepe felé vannak irányítva. A (b) húzószalag egyik végével a (a) főrúgó egyik szárához van kötve annak másik szárához pedig az (i) forgó tolattyú van megerősítve. A (b) húzószalag szabad vége szilárd (1) csappal bír, mely a (k) tolattyúkivágás (kl, k2, k3) hasítékaiba illik. Aszerint, amint a húzószalag szabad vége ezen csappal a (kl, k2, k3) hasítékok egyikébe vagy másikába kapaszkodik, a főrúgó ívmagassága megváltozik, mivel a húzószalag változatlan hossza mellett csatlakozási pontjainak távolsága a tolattyú beállítása által megváltozik. Forgó tolattyú helyett természetesen a főrúgó hosszirányára merőlegesen mozgatható egyenes tolattyú is használható, különböző hosszúságú hasítékkal, amint az pl. megosztott szalag esetében a 9. és 10. ábrában látható. Ez azonban egyoldalú elrendezés mellett a főrúgő megfelelő szárán külön egyenes vezetéket tesz szükségessé. Magától értedődik, hogy a 9. és 10. ábrában föltüntetett egyenes tolattyú által is helyettesíthető, melynek különböző hosszúságú hasítékai célszerűen átmérőirányban szemben fekszenek, hogy egyidejűleg a búzószalag mindkét szárát befolyásolhassák. Ha a tolattyú egy megosztott szalag szabad végei között fekszik, akkor a (k) kivágás mindkét oldalán kétoldalú hasítékok szükségesek; a főrúgó egyik szárán való egyoldalú elrendezés esetén csak a kivágás egyik oldalán szükségesek hasítékok. A húzószalag szabad végein az (i) forgó és egyenes tolattyú számára (1) csapok vannak elrendezve. Ahelyett, hogy a csapokat a húzószalagon és a kapaszkodási hasítékokat a tolattyúban rendeznők el, ezen elrendezés fordítottját is választhatjuk, amennyiben a csapokat a tolattyún, a kapaszkodási hasítékokat ellenben a húzószalagban rendezzük el. A tolattyút magán az egyrészű húzószalag végén is lehet elhelyezni és a csapokat a förúgón vagy megosztott szalag esetén az egyik húzószalagszár szabad végén. Hogy az erősen igénybevett húzószalagnak elégséges erősségét és tartóságot kölcsönözzünk, azt alkalmas módon megerősítjük. A 6. és 7. ábrák szerint a húzószalag szabad végei között elrendezett kettős excenterrel biró foganatosítási alaknál a főrúgók a középső részhez viszonyítva kissé keekefcyebbek és a húzószalag szárain lévő hasítékokon keresztül vannak dugva. A húzószalag szárainak ezen megerősítési módja a könnyű kicserélhetőségen kívül még azon előnnyel is bír, hogy a húzóhatás a főrúgó egész szélességére aránylag egyenletesen oszlik el. Hogy az (a) főrűgó fölületén ne legyenek előreálló részek, mint szögecsfejek, alaplemezek, anyák vagy hasonlók, melyek használat közben a beteget zavarják és annak fájdalmat okoznak, ezek fölvételére a főrúgóba (m) mélyedések vannak bevésve. Ezek egyúttal azt is lehetővé teszik, hogy a szögecsfejek, alapié mezek, anyák vagy hasonlók eléggé nagyra és erősre választtassa-