48970. lajstromszámú szabadalom • Csuklós kapcsolós szerkezet
_ 2 -nek egy módosítását szétszedve és távlati képben mutatja. A motorkocsinak a folyadékmótor forgó dugattyújával kapcsolandó és ezáltal hajtott (a) tengelye (b) végén négyszögletesre van kiképezve és két párhuzamos oldallapján szimmetrikusan elrendezett hengeralakú (c, d) kiugrásokkal (megvastagításokkal) van ellátva, melyek egy czélszerűen négyszögkeresztmetszetű (e) perselybe oly módon vannak beillesztve, hogy a tengely a perselyben hosszirányban eltolódhat. A persely nyílásának belső bősége magassági irányban az (a) tengely (b) végének magasságával) szélességi irányban pedig a (c, d) kiugrások legszélsőbb pontjának távolságával egyezik meg. Az (a) tengelynek az (e) perselybe való vezetése alkalmával tehát a tengely párhuzamos (f, g) oldallapjai (4. ábra) a persely (h, i) belső fölületeihez (5. ábra) simulnak úgy, hogy az (a) tengelynek a rajzon függélyesnek tekintett síkban való elhajlása alkalmával az (e) perselynek ezen elhajlásban szintén részt kell vennie, míg a rajzon vízszintesnek tekintett síkban a tengely az (e) persely függélyes belső fölületeire fekvő (c, d) kiugrások hengeres alakja következtében (3. ábra) a középhelyzetből mindkét irány felé kitérhet bizonyos szöggel. Az (n) hajtódugattyú agyában egy négy- 1 Bzögletes (m) furat van kiképezve, melynek szélessége az (e) persely külső szélességével egyezik meg úgy, hogy ez utóbbi, ha az (m) furatba van tolva, a rajzon (5. ábra) függélyesnek tekintett (j, k) külső lapjaival az (n) dugattyú agyfuratának (o, p) belső falaihoz simul (3. és 6. ábra), míg az (m) furat magassága az (e) persely magasságát fölülmúlja oly célból, hogy a persely az (a) tengelynek a függélyes síkban való elhajlása alkalmával ezen elhajlásban részt vehessen. A kapcsoló szerkezetnek a rajzon föltünterrttt kiviteli alakjánál az (e) persely (1—3. ábrák) a dugattyú agyába csavarolt (q, r) csapok körül a függélyes síkban elforgatható. Ha a leírt keresztcsuklós kapcsoló szerkezetet a 7. ábrán vázlatosan föltüntetett régi berendezésű kapcsoló szerkezettel összehasonlítjuk, akkor azt találjuk, hogy a találmány szerinti szerkezetnél az erőket az (e) perselynek aránylag nagy (h, i) és (j, b) sík lapjai viszik át és amellett nincsenek emelőkarok alkalmazva, melyeken az erők támadnának úgy, hogy a kapcsoló szerkezet részeinek kigörbülése igen csekély lesz, míg a régi kapcsoló szerkezetnél az erő átvitelére oly hengeres fölületek szolgálnak, melyek méreteinek a (hl, il és jl, kl) csapok szabnak határt. Mivel továbbá ezek a csapok egy közös (s) csuklótömbben egyesülnek, az erők meglehetős hosszú emelőkaron támadnak, minek következtében a kapcsoló szerkezet részei nagymérvű hajlítási igénybevételnek vannak kitéve. Ellenben az (e) perselyt az (m) furatban tartó (q, r) csapok az erők által egyáltalában nem vétetnek igénybe. Továbbá az (a) tengelyt az (e) perselyből könnyen kihúzhatjuk, ha a keresztcsuklót meg akarjuk vizsgálni, míg a 7. ábra szerinti keresztcsuklónál az (a) rudat ki lehet ugyan húzni, de ezzel még a villák tartófölületei nem válnak szabaddá. Az (e) persely a négyszögletes (b) tengelyvéggel szilárdan is összeköthető, mely esetben a persely a tengellyel együtt mozog hosszirányban az (n) dugattyú agyában. Ezen célból, mint a 8. ábra mutatja, a persely alsó és fölső falában pl. egy-egy csavarmenetes (v) furat képezhető ki és ezen furatokba (u) csavarok illeszthetők, melyeknek sima végei a (b) tengelyvég megfelelő (w) mélyedéseibe nyúlnak. Ez esetben a hengeres (c, d) megvastagítások fölöslegessé válnak, mivel a négyszögletes tengelyvég most az (e) perselyben nem mozoghat. Hogy a persely a tengellyel együtt hosszirányban eltolódhasson, a persely mindkét oldalán (x) csapok vannak elrendezve, melyek a dugattyú furatának hosszhornyaiban csúsznak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csuklós kapcsoló szerkezet, jellemezve azáltal, hogy a mozgás átvitelére egy hasábalakú (e) persely alkalmazása mellett egymásra merőlegesen álló (o; p és i, h) fölületpárok szolgálnak.
