48931. lajstromszámú szabadalom • Gőzelzáró szelep

Megjelent 191Q. évi május hó 31-én, MAGY. fg^ Kia SZABADALMI 1111? HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48981. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Gőzelzáró szelep. WOLF SÁNDOR MÉRNÖK GYÁRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 május hó 26-ika. A túlhevített és magasnyomású gőz mind szélesebbkörű alkalmazása folytán a régóta szokásos gázelzáró szerkezetek sok tekin­tetben alkalmatlanokká váltak. így nagyobb méretű szelepeknél költségkímélés szempont­jából általánosan szokásos, hogy a szelepház öntöttvasból vagy acélból készül s csupán a szelepkúp és szelepülés bronzból. Ily esetben a szelepülést a szelepházba besaj­tolás vagy behengerlés által szokás beleerő­síteni. Túlhevített gőz alkalmazása esetén föllépő nagy hőfokváltozásoknál tekintve, hogy a vas és bronz hőokozta tágulása kü­lönböző, a szelepülés meg szokott lazulni, sőt helyéről el is mozdul, ami kellemetlen üzemzavarokat okozhat. Ezen bajon úgy próbáltak több kevesebb sikerrel segíteni, hogy a szelepülést nem vörösbronzból, ha­nem nikkelből vagy kovácsolt acélból ké­szítik, mivel ezen anyagok tágulási ténye­zője az öntött vaséval és öntött acéléval közel egyező. Ez sem oldotta meg azonban tökéletesen a kérdést, mert még így is gyakran fordul elő a szelepülés meglazulása^ azonkívül a nagy nyomású és hőfokú gőz aránylag gyorsan megtámadja a szelepülés záró fölületét, abba mély barázdákat váj, melyek lehetetlenné teszik a szelep tökéle­tes elzárását. Ilyen esetben a szelepülés utánesztergályozása és becsiszolása végett az egész szelepet a vezetékből ki kell sze­relni. Természetes, hogy ezen művelet gyak­ran az üzem kellemetlen megakasztásával jár. Fönti bajok megszüntetését célozza je­len találmány tárgyát képező szerkezet, mely a mellékelt rajzban több példaképeni foganatosítási alakban hosszmetszetben van föltüntetve. Az 1. ábra szerint az (A) szelepházba a (B) szelepülés, mely kosárszerűen van ki­képezve, nincsen besajtolva, hanem csak behelyezve, s a (C) fölületen becsiszolva. A szelepülést a házhoz a (D) esapszög az (E) anya meghúzása által rögzíti. A (D) csap­szög az (A) szelepházzal azonos hőtágulási tényezővel biró anyagból készül, s (F) föl­fekvési fölülete a (B) szelepülésen egy síkba esik a (B) szelepülésnek a szelepházon való (C) fölfekvési fölületével. Bármily nagy hő­mérsékleti különbségek lépnek is tehát föl, a (D) csapszög, miután a szelepházzal egyen­lően tágul, mindenkor egyenlő erővel fogja a szelepülést a házhoz szorítani és így an­nak meglazulása úgyszólván ki van zárva. Ha idővel a szelepülés működő fölülete be­maródna, akkor az (E) anya lecsavarása után a szelepülés a szelepkúppal együtt ki­vehető, s helyébe tartalék-betét vagy becsi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom