48877. lajstromszámú szabadalom • Légkalapács

_ 4 _ útján a sűrített levegő részben eltávozik, j minek folytán a pöröly, önsúlyának hatása | alatt leesik. Minthogy azonban a (2) vissza- J csapó szelep a levegő további eltávozását j meggátolja, a pörölydugattyú, esése alkal­mával, aránylag nagy légpárna hatása alá jut és így a pöröly csak egészen gyönge ütéseket fog mérni. Ha a tolattyút még tovább toljuk fölfelé, még pedig annyira, hogy a (11) csatorna egészen el legyen zárva (6. ábra), akkor a (2) visszacsapó szelep útján a pörölydugattyú alá jutott sűrített levegő a (g) munkatérből már egyáltalában nem távozhatik el, minek folytán a pöröly állandóan megemelt hely­zetben marad. A tolattyúnak legfölső állásában (7. ábra) a kis (6) csatorna vízszintes részének alsó éle a (k) csatornának alsó élét födi és. az alsó (z) főcsatorna a pörölyhengernek fölső (m) csatornájával közlekedik. Ezen állásban a szívódugattyúnak megemelkedése­kor az (5a. ábra) kapcsán részletezett el azo­nos módon a (10) köpenyszelep, a (9, 8, 7, 5, 4) és az (i) csatorna útján friss levegő szivatik az (e) munkatérbe. A szívódugattyú sülyedésekor a sűrített levegő az (i, 4, 3, z, m) csatornák útján a pörölyhengernek fölső munkaterébe szoríttatik. Úgyanakkor a pörölydugattyú alatt lévő levegő mind a (6) csatorna útján fokozatosan a szabadba tódul. Ennek következtében a pöröly eny­hén odafekszik a munkadarabra és azután erősen szoríttatik rá arra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légkalapács, mely egy, a hajtóhenger és a pörölyhenger közötti összekötő csator­nákat átszelő közös tolattyúval bír, jel­lemezve oly szerkezeti kiképzés által, hogy a hajtóhenger csak erős ütések kifejtésénél működik kettősen, amikor is az ismert módon szabadon átvonuló (y, z) főcsatornák be vannak iktatva, míg gyönge ütéseknél, valamint az, ütő­kosnak megemelt és lesülyesztett hely­zetében az (y) csatorna a friss levegő­vel egészen szabadon közlekedik és en­nek következtében a hajtóhengernek fölső hajtó tere ki van iktatva, ahol is az alsó (z) csatorna, ill. a (2) visszacsapó szelep és a (3) mellékcsatorna vagy a gyönge ütések és a kosnak megemelt helyzetben való tartása céljából a pö­rölyhengernek alsó (k) csatornájával, vagy a kosnak lesülyesztése céljából a pörölyhengernek fölső (m) csatornájával hozatik a vezérlő tolattyú magassági el­állítása segélyével közlekedésbe. 2. Az 1. alatt igényelt kalapácsnak egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve egy, a tolattyúnak a két főcsatorna alatt elren­dezett (3) mellékcsatornájával a vissza­csapó szelep előtt közlekedő (4, 5, 7, 8) légcsatorna által, melynek szája a gyönge ütések kifejtése, valamint a kosnak meg­emelt helyzetben való tartása és leszo­rítása céljából a tolattyúköpenynek egy, a (10) visszacsapó szeleppel elzárható (9) légcsatornájával szembeállíttatik. 3. Az 1. alatt igényelt kalapácsnak egy fo­ganatosítás! alakja, jellemezve egy, a tolattyúban, ennek két (y, z) főcsator­nája között elrendezett (12) harántfurat által, mely egy, a pörölyhenger közepé­ből kiinduló, kanyarodó (11) vezetékkel és ezzel egyidejűleg egy, a tolattyúkö­penyben kiképezett (13) légnyílással fö­désbe hozható. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt kalapácsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a pörölyoldalon, a (z) főcsatorna fölé terjedő meghosszabbítással akként ellátott (3) mellékcsatorna által, hogy az a pörölyhengernek fölső munkaterével közlekedésbe hozható. (5 rajzlap melléklettől.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom