48877. lajstromszámú szabadalom • Légkalapács

_ 4 _ útján a sűrített levegő részben eltávozik, j minek folytán a pöröly, önsúlyának hatása | alatt leesik. Minthogy azonban a (2) vissza- J csapó szelep a levegő további eltávozását j meggátolja, a pörölydugattyú, esése alkalmával, aránylag nagy légpárna hatása alá jut és így a pöröly csak egészen gyönge ütéseket fog mérni. Ha a tolattyút még tovább toljuk fölfelé, még pedig annyira, hogy a (11) csatorna egészen el legyen zárva (6. ábra), akkor a (2) visszacsapó szelep útján a pörölydugattyú alá jutott sűrített levegő a (g) munkatérből már egyáltalában nem távozhatik el, minek folytán a pöröly állandóan megemelt helyzetben marad. A tolattyúnak legfölső állásában (7. ábra) a kis (6) csatorna vízszintes részének alsó éle a (k) csatornának alsó élét födi és. az alsó (z) főcsatorna a pörölyhengernek fölső (m) csatornájával közlekedik. Ezen állásban a szívódugattyúnak megemelkedésekor az (5a. ábra) kapcsán részletezett el azonos módon a (10) köpenyszelep, a (9, 8, 7, 5, 4) és az (i) csatorna útján friss levegő szivatik az (e) munkatérbe. A szívódugattyú sülyedésekor a sűrített levegő az (i, 4, 3, z, m) csatornák útján a pörölyhengernek fölső munkaterébe szoríttatik. Úgyanakkor a pörölydugattyú alatt lévő levegő mind a (6) csatorna útján fokozatosan a szabadba tódul. Ennek következtében a pöröly enyhén odafekszik a munkadarabra és azután erősen szoríttatik rá arra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légkalapács, mely egy, a hajtóhenger és a pörölyhenger közötti összekötő csatornákat átszelő közös tolattyúval bír, jellemezve oly szerkezeti kiképzés által, hogy a hajtóhenger csak erős ütések kifejtésénél működik kettősen, amikor is az ismert módon szabadon átvonuló (y, z) főcsatornák be vannak iktatva, míg gyönge ütéseknél, valamint az, ütőkosnak megemelt és lesülyesztett helyzetében az (y) csatorna a friss levegővel egészen szabadon közlekedik és ennek következtében a hajtóhengernek fölső hajtó tere ki van iktatva, ahol is az alsó (z) csatorna, ill. a (2) visszacsapó szelep és a (3) mellékcsatorna vagy a gyönge ütések és a kosnak megemelt helyzetben való tartása céljából a pörölyhengernek alsó (k) csatornájával, vagy a kosnak lesülyesztése céljából a pörölyhengernek fölső (m) csatornájával hozatik a vezérlő tolattyú magassági elállítása segélyével közlekedésbe. 2. Az 1. alatt igényelt kalapácsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a tolattyúnak a két főcsatorna alatt elrendezett (3) mellékcsatornájával a visszacsapó szelep előtt közlekedő (4, 5, 7, 8) légcsatorna által, melynek szája a gyönge ütések kifejtése, valamint a kosnak megemelt helyzetben való tartása és leszorítása céljából a tolattyúköpenynek egy, a (10) visszacsapó szeleppel elzárható (9) légcsatornájával szembeállíttatik. 3. Az 1. alatt igényelt kalapácsnak egy foganatosítás! alakja, jellemezve egy, a tolattyúban, ennek két (y, z) főcsatornája között elrendezett (12) harántfurat által, mely egy, a pörölyhenger közepéből kiinduló, kanyarodó (11) vezetékkel és ezzel egyidejűleg egy, a tolattyúköpenyben kiképezett (13) légnyílással födésbe hozható. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt kalapácsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a pörölyoldalon, a (z) főcsatorna fölé terjedő meghosszabbítással akként ellátott (3) mellékcsatorna által, hogy az a pörölyhengernek fölső munkaterével közlekedésbe hozható. (5 rajzlap melléklettől.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.