48864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális szerves fémvegyület előállítására és további földolgozására

lett több fényt szolgáltatnak, mint más fo­nalak. A leírt eljárás tiszta fémekből, ötvöze­tekből vagy fémes fémv egy ületekből (pl. szilicidekből, boridekből, zirkonidekből stb.) álló vagy oly fonalak előállítására használ­ható, melyek elsőrendű (tiszta fém) veze­tőkből vagy másodrendű vezetőkből (pl. ZrO„ Th 02 stb.) állnak. Ha a képlékeny masszához közönséges állapotban lévő, finoman elosztott fémet adagolunk, a fonalak'első hevítése, melynek célja, hogy azokat jó vezetőkké tegyük, jelentékenyen csökkenthető. Az ismertetett eljárás oly szövetek és más anyagok festésére is használható, me­lyek membránokkal ellátott sejteket tartal­maznak. Ezen célból a festő fémes vegyületet, pl. mint föntebb ismertettük, a kristályos íimmoniummolibdátnak (NH4 )S Mo 04 vagy a megfelelő wolfram- vagy krómvegyületnek stb. oldatát a szövet vagy egyéb anyag sejtjeibe hozzuk úgy, hogy a szövetet az oldattal telítjük. Ha a fonalak ezen fémes vegyületet már fölvették, a fonalakat az említett benzolszármazékok egyikével kezel­jük, miáltal a sejtmembránokon belül kol­loidális szerves fémvegyület képződik, még pedig mindenek előtt a hidrosol keletkezik. Ezen hidrosolt alkalmas elektrolit jelenlé­tében gel alakjában kicsapjuk, melynek színe az alkalmazott fém színétől és némely fémnél a használt kicsapószertől függ. Molibdén számára pl. kicsapószer gyanánt ammónia használható, mimellett vörös színű gelt kapunk. Ezen reakció a rostsejtek bel­sejében megy végbe. Ily módon tehát a festő szerves fémvegyület a sejtmembrá­nokban van elzárva és minthogy ezen ve­gyület kolloidális állapotban van, a kicsa­pott vegyület a szövet mosása alkalmával a membránokban marad. Molibdénen, wolf­ramon és krómon kívül más fémeket is lehet ugyanily módon festésre használni oly mó­don, hogy fémvegyületekből indulunk ki, a sejtrostokat ezekkel telítjük és a benzol­származékok egyikét és alkalmas elektroli­tet adunk hozzá, miáltal a hidrosol képez­tetik; ebből tartós gel csapható ki, mely kolloidális állapota miatt a sejtfalból ki nem lép. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kolloidális szerves fémvegyület előállítására, azáltal jellemeze, hogy wolframnak, molibdénnek, krómnak vagy más fémnek oldatban lévő vegyületét valamely benzolszármazékkal, mint piro­gallollal és ennek izomérjeivel vagy más trioxi- vagy trioximonokarboxilszárma­zékkal, pl. gallussavval, ennek izomérjei­vel vagy galluscsersavakkal hozzuk össze. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy a képződött kolloidális szerves fémvegyü­letet elektrolit útján csapjuk ki. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata összefüggő fémtestek, különösen elektro­mos izzólámpák számárá való vílágító testek előállítására, azáltal jellemezve, hogy az 1. és 2. igény szerint előállított vegyületeket formáljuk és izzítás útján meg nem támadó légkörben simán fémmé és távozó gázokká bontjuk föl. 4. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a kolloidális szerves fémvegyület képzését, illetve kicsapását a kiindulási anyaggal telített valamely sejtanyag membránjain belül visszük véghez, hogy ezen anyagot a képezett kolloidális szer­ves fémvegyülettel megfessük. °au_aí ré8zvén1 . ar8akág nyom oá ja hooaítí ' c-

Next

/
Oldalképek
Tartalom