48845. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver
- 2 — mozgathatók. A (18) pecek a (6) tolattyúban lévő fogó megerősítésére szolgál. A (10) függélyes tolattyú egy (19) emelő-kilinccsel van ellátva (5. és 6. ábra), amelyet a (20) C3ap3zög körül a (21) rúgó működtet-; aki" lincs kilengésének határolása (22)-nél történik. A (23) nyúlványnak az a rendeltetése hogy a (19) emelőkilincs a (24) gomb áltai kiváltható legyen. A (19) kapcsolókilinccsel együttműködőén az (1) köpenyen a (25) tartókilincs van elrendezve, amelyet a (26) csapszög körül a (27) rúgó működtet. A (28) gombra gyakorolt nyomás által a (25) tartókilines kikapcsolható. A (13) kereszttolattyún egy (29) villa van elrendezve,melynek (30) szára, amelyet a (32) rúgó működtet, a (31) csapszög körül elforgatható. A (33) horognak, mely a (34) csapszög körül elforgatható és amelyfet a (35) rúgó működtet, egy (36) kikapcsolófeje van. A rajzon a töltényeknek a lőfegyverbe való bevezetése töltényszalag segítségével van ábrázolva; a töltények azonban szabadon, tölcsér, fémszalag stb. eegélyével is bevezethetők. A lőfegyver működése a következő: A lövéskor, — amint előbb említve volt — a (2) cső a (3) závárzattokkal és a mereven kapcsolt závárzattal együtt, a závárzat útjának egész hosszában visszafut (4. ábra). Ez alkalommal a visszafutó CEŐ a (6) tolatytyút magával viszi és a (15) fogó a legfölső töltényt a szalagból kihúzza. Mindeddig a (10) függélyes tolattyú mozdulatlan marad; csak amidőn a töltény már kihúzatott, emeli a (7) horony rézsútos része a függélyes tolattyút fölfelé, amikor is az a töltött töltényszalagot a (19) emelőkilincs segélyével egy tölténnyel tovább tolja (6. ábra), ill. a töltényt oly magasra emeli, hogy az ismét visszatérő (15) fogó által eszközlendő kihuzatásra készen áll. Amint a 4. és 5. ábrából látható, a (15) fogó által a töltényszalagból kihúzott töltény, a (6) tolattyú visszafutása alatt a (13) kereszttolattyún elhelyezett (29) rúgós villába huzatik be, ahol a (23) horog a töltény kihúzó-bornyába becsappan és azt (29) villában tartja. A visszalökés megszűntével a (2) cső és a (3) závárzattok, a csőrúgó hatása folytán eredeti helyükbe visszatérnek és így a (6) tolattyút ismét előre viszik. A (15) fogó eközben a (33) horog által tartott töltényről rugalmasan lecsúszik és eredeti állásába ismét visszatérve, megfogja a legközelebbi töltényt, amit a (15) karmok (51) fogainak fürészfogszerű kiképzése tesz lehetővé. A (10) függélyes tolattyú akkor ismét az 5. ábrában föltüntetett helyzetbe kerül, és a (6) tolattyúnak a következő lövés után való újbóli. visszafutásánál az új töltény emelésére készen áll; a függélyes tolattyúnak lefelé való mozgása közben a töltényszalagot a (25) tartókilincs tartja. A (6) tolattyú előrehaladása alatt a (29) villájában már egy töltényt magával vivő (13) kereszttolattyú (14) léce a (8) horony rézsútos vezetékébe jut, miáltal a (13) kereszttolattyú a (12) vezetékben a cső tengelye felé vezettetik (2. ábra) és a závárzat elé kerül. Hogy a |29) villában lévő töltény a závárzat által, (mely amint említve volt, csak akkor záródhatik, ha a cső legmellsőb állását ismét elérte) a töltényűrbe tolhaható legyen, a (33) horognak kiváltága szükséges. Ez azáltal éretik el, hogy az (l) köpenyben egy (37) ferde fölület van elrendezve, amelybe a (33) horog (36) kikapcsolófeje ütközik, miáltal a (33) horog kikapcsolódik olyképen, hogy most már a csupán a (30) rugós szár által tartott töltényt az előrenyomuló závárzat a töltény űrbe tólja. A leírt folyamat a cső és a závárzat minden egyeB vissza- és előrefutásánál megismétlődik. Hogy a leírt tölténybevezető-készülék minden részében könnyen hozzáférhető legyen, az a (38) köpenyfödélben van elhelyezve (9. ábra), mely a (39) csapszög körül nyitható. Hátsó végén a lezárt köpenyfödél a fegyver (41) köpenyzárójának (42) orra által (8. ábra) van rögzítve olyképen, hogy ezen (42) orr a köpenyzárónak a fegyverre való tolása alkalmával a köpenyfödél (40) lécét a köpenyhez szorítja; a (41) köpenyzáró megerősítése a (44, 45) és (46) közlekedő furatókon át a (43) csapszög által (7. ábra) történik.
