48840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumcement előállítására
3 — égetett, őrölt euböai magnézia 358.80 kristályos magnéziumklorid — 406.76 víz 468.52 összesen ... ... 1234.08 Minthogy az «ortoklor»-ban ugyanannyi magnézia kétannyi magnéziumkloridot és jóval több vizet köt le, mint a «lito9ilo»ban, az ára jóval alacsonyabb. Ezenkívül az «ortoklor» azért is előnyösebb, mert silányabb minőségű magnéziát is használhatunk, mikor csakis a kisebb magnéziumoxydtartalmat kell figyelembe venni, míg a litosilonál vagy a legjobb minőségű magnéziát kell alkalmazni, vagy pedig a vízmolekulák számát kell kisebbíteni, mindkét eljárás azonban költségtöbbletet okoz. Végül az «ortoklor» a «litosili»-nál annyiban előnyösebb, hogy kevésbbé tömör, hogy fürészporral vagy más hasonló anyaggal keverhető, sokkal könnyebb, egyenletesebb, tartósabb és hajlékonyabb terméket szolgáltat. Természetes, hogy ép úgy az «ortoklor», mint a litosilo és a fentebbi egyenletek értelmében akként állítható elő, hogy a nyers anyagokat egyenként alkalmazzuk, mely célból a földolgozás helyén keverhetjük a magnéziát a szükséges fertőföldekkel, oldhatjuk föl a kloridot vízben, impregnálhatjuk esetleg a fűrészport az oldat egy részével és keverhetjük össze az egészet esetleg aszbeszttel vagy más ásványokkal, mikor a kémiai folyamat, tehát a cementképződés munka közben és a lekötés alatt megy végbe. Első pillanatra világos azonban, hogy ekkor a munkások könnyen követhetnek el hibát, mert az anyagok tökéletes adagolása nehézségekbe ütközik. így pld. nyáron több víz szükséges, mint télen, ezért az oldat töménysége igen függ a hőmérséklettől. Másik nagy hátrány a súly, főleg hol az anyagot nagy távolságra kell szállítani. így pld. egy köbméter «ortoklor» előállítására körülbelül 250 kg. magnéziumoxyd és 280 kg. kristályos magnéziumklorid, összesen tehát 530 kg. nyers anyag szükséges, míg vízmentes anyag esetében a súly csak 417 kg., tehát az utóbbi esetben á szállítási költségek 21°/(rát takarítjuk meg. Harmadik nehézség az időveszteség. A magnéziumoxydot a fürészporral a fölhasználás idején kell keverni, a kloridot ekkor kell föloldani, az oldatot fölhigítani, a kellő mennyiségű magnéziumoxydot, fűrészport és oldato't összekeverni és a keveréket 24 óráig állani hagyni, mert a keverék előbb nem elég kemény. Ha ellenben a magnéziacementet előzetesen készítjük el, azt azonnal és időveszteség nélkül lehet fölhasználni, megkeméayedése gyorsabb, azonban a cement mégis lassan kötő marad. Világos, hogy a legtöbb esetben előnyös lesz, ha a magnéziacementet Eggenhoeffner fentebb közölt «ortoklor» egyenlete szerint előzetesen állítjuk elő. Mint azt már fentebb említettük, a találmány tárgyát képező magnéziacement előállítására teljesen tiszta ortokloridot kell készíteni. Ebből a célból a következő módon járhatunk el : a) Magnéziumoxidot, lehetőleg közvetlenül az égetés után, vízmentes sóaavgáz hatásának tesszük ki. 2MgO + 2H1 = Mga OCl3 + H2 0. Ez az eljárás a legkevésbbé előnyös, mert nem kapunk egyenletes terméket. b) Magnéziumkloridot szabad Jezegön részben kalcinálunk úgy, hogy az csak részben bomlik el. 16 (MgC]2 -f 6H2 0) = (8Mga Ci, + 96H2 0) = 8Mg2 OH2 Cl, -f 88H2 0. mikor tiszta sósav és 20%-os sósav fejlődik. 6HC1-1-10 (HC1 + 8H2 0) és 8 (Mg2 OCla -f H02 ) marad hátra. Ez az eljárás ott alkalmazható, hol a magnéziumklorid kész állapotban kapható. c) A legtöbb esetben azonban akként járunk el, hogy az «ortoklor»-t magnéziumoxydból és magnéziumkloridból állítjuk elő, mikor a kloridot sósavval és megfelelő mennyiségű magnéziumkarbonáttal lehet helyettesíteni. Ekkor a következő esetekhez jutunk: d) Magnéziumoxydot és 33-6°Bé sűrűségű magnéziumkloridoldatot keverünk a következő súlyviszonyok szerint:
