48821. lajstromszámú szabadalom • Rosta az aranka- és utifűmagvak, lóhere és lucernamagvaktól a cséplés alkalmával való kiválasztására
Megjelent 1910. évi május hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48821. szára. X/a. OSZTÁLY. Rosta az aranka- és utifümagvak lóhere- és lucernamagvaktól a cséplés alkalmával való kiválasztására. DUVAL GUSZTÁV MAGKERESKEDÓ SAINT-QUENTINBEN. A bejelentés napja 1909 március hó 22-ike. Már régóta történnek kísérletek a cséplés alkalmával a lóhere- és lucernamagvak közé keverendő, ezen magvakkal súlyra és nagyságra nézve csaknem egyenlő, aranka-és utifúmagvak különválasztására, minthogy a lóhere- és lucernamagvak között megmaradó aranka-, útifű és más efféle élősdiek magvai az új vetésben évről-évre növekvő károkat okoznak. A lóhere-, lucerna- és egyéb takarmánymagvak cséplése tudvalevőleg két munkafolyamatból áll és pedig: 1. a szár kalászának letárolásából, 2. a tulajdonképeni cséplésből, mikor is a kalász zúzásnak vettetik alá, hogy belőle a mag kihúlljon. Ismeretes továbbá az is, hogy az aranka-és utifümagvak csak lazán vannak a kalászban és hogy a verőléces cséplődobban szintén kicsépeltetnek. A lóhere kalásza és magja közötti nagyságbeli különbség azonban lehetővé teszi azt, hogy az arankarosta kerek és hosszúkás lyukainak oly méreteket adjunk, amelyek folytán a lóherekalásznak különrostálása, illetve az aranka- és utifűmagvaktól való különválasztása lehetővé válik. Ugyanis rostálás közben a kalászukban csak lazán ülő aranka- és utifümagvak a kalászból kiszóratnak és a rostalyukakon keresztülhaladnak, míg a kalászukban nem oly lazán ülő lóhere- és lucernamagvak a kalászban megmaradnak és külön kicsépelhetők. Tehát csak a rosta lyukait kell oly nagyra méreteznünk, hogy az arankamagvak keresztülférjenek, a lóherekalász azonban ne húllhasson át, hogy a káros aranka-és utifűmagvaknak a takarmánymagvaktól egyszerű és biztos módon való különválasztása eléressék, anélkül, hogy a takarmányanyagban a legcsekélyebb veszteség is előállna. A találmánybeli arankarostát bármely cséplőgépnél alkalmazhatjuk és pedig egyszerű, kisebb teljesítményű cséplőgépeknél a gép fölött rendezzük el, nagyobb teljesítőképességű verőléces cséplőgépeknél a tarolószerkezet helyébe alkalmazhatjuk. A találmánybeli rosta egy példaképeni foganatosítása a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábra magát a rostát mutatja, míg a 2. ábra a rostát egy kézicséplőgépre szerelve ábrázolja. Amint a rajzból látható, a rosta egy kúpos (a) dobból áll, amelynek köpeny-