48816. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos fékeken

jármű sebességének megfelelően működtetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgya van föltiintetve. Az 1., 2. és 3. ábra a találmány értelmében szerkesztett fékkészülékek vázlatos föltüntetése. Az 1. ábrán (1) jelöli az elektromosan hajtott jármű motorait, melyek (2, 3) armatúrával és (4, 5) mezőmágnestekercesel bírnak. Mint azt a rajz mutatja, a motorok oly módon vannak elrendezve, hogy a (6) fékmágnesek működtetésére elektromos energiát fejlesztenek. A fékezőáramkör a (7) szabályozó ellenállást tartalmazza. A (4,5) mezőmágnestekeregek a (8, 9) ellenállások segélyével shuntbe kapcsoltatnak, mely ellenállások mindegyikének egyik vége a (2, 3) armatúrák és a (4, 5) mezőmágnestekercsek között fekvő pontokon a fékezőáramkörbe van kapcsolva, míg a (8,9) ellenállások másik vége az elektromágnesesen működtetett (10, 11) kapcsolókon át a földdel van összekötve. A fékezőáramkör a (6) fékmágneseken és a (7) szabályozóellenálláson kívül a (10, 11) kapcsolók (12, 13) gerjesztőtekercseit tartalmazza és mint azt a rajz mutatja, a földdel van összekötve. A készülék következőképen működik: A fejlesztők gyanánt működő elektromotorok a fékmágnesekhez elektromos energiát vezetnek, mimellett a fékezőáramkörön áthaladó áram erősségét a (7) szabályozóellenállás segélyével szabályozzuk. A (10) kapcsoló (12) gerjesztőtekercse oly módon van méretezve, hogy az esetben, ha a, jármű sebessége egy előre meghatározott tatárt túllép, akkor a (6) fékmágneseken és a (12) gerjesztőtekercsen áthaladó áram oly erős, hogy a (10) kapcsoló záratik. Ezáltal a (8) ellenállás a (4, 5) mezőmágnestekercsekkel párhúzamosan kapcsoltatik, miáltal a motorok gerjesztése és az előállított feszültség csökkent. Ha a sebesség, továbbá a (6) fékmágneseken áthaladó áram tovább erősbödik, akkor a (11) kapcsoló hasonló módon záratik, miáltal a (9) ellenállás a (8) ellenállással együttesen párhuzamosan kapcsoltatik a (4, 5) mezőmágnestekercsekkel, ami az előállított feszültség megfelelő csökkentését eredményezi. A 2. ábra a készülék oly kiviteli alakját mutatja, melynél a (10, 11) kapcsolók (12, 13.) gerjesztőtekercsei a motorok (2,3) armatúráira keresztirányban sorozatosan vannak összekötve úgy, hogy a (10, 11) kapcsolók egymásután záratnak, ha az előállított feszültség az előre meghatározott értéket túllépi; ennek következtében a (8, 9) ellenállások egymásután párhuzamosan köttetnek össze a (4, 5) mezőmágnestekercsekkel. A (10, 11) kapcsolók (12, 13) gerjesztőtekercseinek áramköre a (14) kapcsolót tartalmazza, melyet az indítókészülék fékezőhelyzetében zár. A (8, 9) ellenállásoknak a (4, 5) mezőmágnestekercsekkel való shunt kapcsolata oly módon is foganatosítható, hogy ez a kapcsolat közvetlenül a sebességtől függ. E foganatosítás a 3. ábrán van föltüntetve, mely ábra szerint a 15 centrifugális szabályozó van elrendezve. A 15 centrifugális szabályozó sebessége a jármű sebességétől függ és a centrifugális szabályozó oly módon működteti a (16) kapesolóberendezést, hogy a (8, 9) ellenállások a (4, 5) mezőmágnestekercsekkel egymásután párhuzamosan kapcsoltatnak, ha a sebesség nagyobbodik. A 15 centrifugális szabályozó egy, a járműre szerelt és a sínen szabadon gördülő laza kerék által hajtható és a (16) kapcsolóberendezés oly eszközökkel látható el, melyek a kapcsolóelemnek a (8, 9) ellenállásokkal összekötött kontaktusok között való vibrálását megakadályozzák. Egy ily kapcsolóberendezés pl. az 1449/1907. számú angol szabadalmi leírásban van ismertetve. Magától értetődik, hogy a találmány foganatosítása sokféleképen módosítható. így pl. a mezőmágnestekercseket shuntbe kapcsoló ellenállások szükség esetén a föltüntetett párhuzamos elrendezés helyett egymással sorozatosan is összeköthetők, mely esetben az elektromágnesesen működtetett kapcsolók akképen rendezendők el, hogy a jármű sebességének nagyobbodásánál egy-