48783. lajstromszámú szabadalom • Gáz- illetve gőzturbina

A (108) égési térbe esetleg előzőleg előkészített, explósióképes tömeget vezetünk be, de a tüzelőanyag és levegő osztott sugarakban is vezethető be úgy, hogy csak az égési kamarán belül keletkezik a gyújtható keverék. A gyújtótérbe továbbá aránylag tüzelőanyagban szegény keveréket is vezethetünk, mely külön kamarában lévő, tüzelőanyagban gazdag keverék által gyújtható meg. A turbinában fölhasznált hajtógázoknak elvezetésére mindegyik turbinafél (135), ill. (135') kipuffogó csővel vau ellátva. A turbinának ezen kiképzésénél az egyik oldalon hatt, 'jZok által a futókerők falán át a másik oldal föíhevíttetik úgy, hogy itt a levegőnek ritkulása áll be, ami a turbina kedvező hatásfokának elérése szempontjából célszerű Szükség esetén külön fűtés által gondoskodhatunk arról, hogy a nem működő turbina oldalon hathatós légritkulás keletkezzék. A szelepek ezen gázturbinánál is nemcsak nyomólevegő, hanem vákuum vagy pedig, mint a gőzturbinánál említettük, elektromos úton vezérelhetők. Az előbbiekben ismertetett gázturbinánát a (112, 113) beömlőszelepek a tüzelőanyag keverék bevezetésének periódusa alatt nyitva maradnak. Ha ez bizonyos esetekben hátrányos volna, dacára annak, hogy a (125) gyújtóberendezések a beáramló szelepek közvetlen közelében vannak elrendezve, a tüzelőanyag beömlése alatt és rövid ideig ezután is a (112, 113) beömlő szelepek zárva tarthatók és csak akkor nyitandók meg, amikor a tüzelőanyag keverék elégése megkezdődött. Ezt a legegyszerűbben azáltal lehet elérni, hogy a (116) dugattyúban, vagy pedig a (115) hengernek megfelelő más alkalmas helyén, kis átmérőjű elektromágnesek által működtetett (136) szelepet rendezünk el, mely külön bütyök által mozgatott elektromos kontaktusok által működtetik akként, hogy a tüzelőanyag keverék hozzávezetése alatt pld. a (115) hengernek a nyomólevegő hatása alatt álló tere a (136) szelep behatása alatt nyittatik úgy, hogy .az, ezáltal létesült nyomás kiegyenlítés folytán a (114) rúgó zárja a (112) szelepet míg az elégés megkezdésénél az elektromágneses úton működtettet szelep kikapcsolása által a (115) szekrényben lévő nyomólevegő hatása alatt a megfelelő beömlő szelep ismét nyilik. Az ily (136) elektromos kikapcsolószelepek azonban a vezérlőszelepekhez vezető (118) nyomólég vezetékekben is lehetnek elrendezve, vagy pedig ezen csövekben a vezérlőszelepek előtt elzáró tolattyúk rendezhetők el úgy, hogy a nyomólég .beáramlása elektromosság vagy nyomólég hatása alatt időszakonként megszakítható és a vezérlőszelepek rúgók hatása alatt egy pillanatra elzáratnak. A működő oldal futólapátjainak hűtése céljából a turbina kamarában nyomólevegőt fúvathatunk, mely a (109, 109') szájcsövek egyikén áramlik be. A 11. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál pld. a fúvócsövek .közül négy munkafuvócső gyanánt, az ötödik pedig hűtő levegő befuvatásái'a szolgálhat. Ez utóbbiak ugyancsak a szokásos lapátokkal vannak ellátva úgy, hogy a hűtőlevegő a turbina kerékforgását elősegítő irányban áramlik a futólapátokra. Természetesen több hűtőszájcső fs rendezhető el. Valamennyi hűtőszájcső a (127, 128) vözértolattyúnak első (a) toldatáról működtetik úgy, hogy a hűtőlég-fuvócsövek nyittatnak meg először, a turbina hajtását létesítik, az egész munkafolyamat alatt nyitva marad(tehát kikapcsoló szelepekre szükség nincs) és a munkafolyamat végén a (129) állító emeltyű segélyével végül, rúgó hatása alatt elzáratnak. A hűtőszájcső legcélszerűbben a kamarába beöntött csővel megy át az explosios kamarákon, ezen helyen tehát kettős fallal bír és melegedés ellen védve van. Ha nyomólevegő már jelen van a gázturbinában, akkor kettős kigyócsövekben, valamint az ismert Linde-féle eljárás szerint lehüthető a kivánt hőfokra (0° C. alá) és ezzel együtt az explosiós keveréket is addig hőthethetjük, hogy az explósiók mindig a kellő pillanatban történnek. Ezáltal a kamarának gyakran kényelmetlen vízhűtése is elmaradhat.